Hogyan készül egy jó ESG jelentés? Miben különbözik az ESG jelentés az ESG beszámolótól? Vajon felkészültek-e a hazai vállalatok a fenntarthatósági megfelelésre?
Ezekről a kérdésekről beszélgetett Bősze Szilvia és Jakab Attila, az ASPA Kft. ügyvezetői a RadioCafé 98.0 “A holnap tegnapja” című műsorának vendégeként Nyul Zsuzsával. A podcast-interjúban szó esett a szabályozói környezetről, a leggyakoribb kihívásokról és a KKV-k lehetőségeiről is – mindazokról a témákról, amelyek ma az ESG világának középpontjában állnak.
Büszkén számolunk be róla, hogy cégünk ügyvezetői Bősze Szilvia és Jakab Attila meghívást kaptak a RadioCafé 98.0 “A holnap tegnapja” című műsorába, ahol Nyul Zsuzsa vendégeiként beszélgettek az ESG világának aktuális kihívásairól és lehetőségeiről. Az interjú bár még az európai uniós Omnibus jogszabálycsomag tervezetének nyilvánosságra hozatala előtt készült, ma is teljes mértékben releváns, hiszen alapvetően nem a jogszabályi megfelelés, hanem a fenntarthatósági átalakulás vállalati folyamata és lehetőségei voltak a beszélgetés középpontjában. A fenntarthatóság, a vállalati felelősségvállalás és a piaci elvárások körüli kérdések pedig továbbra is kiemelten foglalkoztatják a gazdasági szereplőket.
Mi is az az ESG, és miért fontos?
Az ESG (Environmental, Social, Governance) szemlélet nem csupán egy újabb adminisztratív kihívás a vállalatok számára. Sokkal inkább egy stratégiai keretrendszer, amely segíti a cégeket abban, hogy hosszú távon fenntartható, felelős és átlátható módon működjenek. A környezeti (E), társadalmi (S) és irányítási (G) tényezők figyelembevétele ma már nem választható opció. Az európai és hazai szabályozási környezet is egyre egyértelműbben kötelező érvényű elvárásokat fogalmaz meg, illetve a megrendelői, vevői, fogyasztói elvárások is egyre erősebben kirajzolódnak.
Jelentés vagy beszámoló? – Nem mindegy!
Az interjú egyik első fontos tisztázó kérdése az volt, hogy mit is értünk ESG jelentés és ESG beszámoló alatt. Bár a két fogalom a közbeszédben gyakran szinonimaként jelenik meg, valójában eltérő kötelezettségeket fednek.
- Az ESG jelentés a vállalat fenntarthatósági teljesítményének strukturált, rendszeres és szabványosított keretek között történő bemutatása, amely a CSRD irányelv ((EU) 2022/2464, Corporate Sustainability Reporting Directive) és azt a hazai jogrendbe átültető Számviteli törvény (2020. évi C. törvény) szerinti jelentéstétel az úgynevezett ESRS ((EU) 2023/2772, European Sustainability Reporting Standards) módszertana szerint. Az ESG jelentésre kötelezettek – a CSRD ESRS szerinti nem-pénzügyi ESG/vállalati fenntarthatósági jelentés mellett – az EU Taxonómia rendelet ((EU) 2020/852) és végrehajtási rendeletei (Climate Delegated Act (EU) 2021/2139) és Environmental Delegated Act (EU) 2023/2486) szerinti, a fenntartható gazdasági tevékenységeket bemutató pénzügyi kimutatást is kell, hogy készítsenek az éves pénzügyi beszámolójuk részeként.
- Az ESG beszámoló ezzel szemben a CSDDD ((EU) 2024/1760, Corporate Sustainability Due Diligence Directive) irányelvből, és azt a hazai jogrendbe átültető ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) és végrehajtási rendeletei szerint készítendő, a fenntarthatósági kockázatelemzést és kockázatkezelést, ennek a beszállítói láncra kiterjesztett a központba helyező egy kevésbé formalizált, gyakran belső célokra vagy partnerek felé történő kommunikáció céljából készített dokumentum, amely inkább az aktuális helyzetre, célokra és tervek bemutatására fókuszál.
Mindkettő hasznos és szükséges lehet, a vállalat méretétől és főbb pénzügyi mutatóitól, tulajdonosi összetételétől függően, hiszen az ESG jelentés és az ESG beszámolóra kötelezettek köre némiképp eltérő. Például egy tőzsdén nem jegyzett, multinacionális nagyvállalat, amely a CSRD szerint ESG jelentéstételre kötelezett, lehetésges, hogy az egész vállalatcsoportra kiterjedő, úgynevezett integrált ESG jelentést kiszít, amelyet a külföldi anyavállalat tesz közzé, és amely jelentésbe integrálva vannak az egyes különböző országokbeli leányvállalatok teljesítmény adatai. Ennek ellenére az adott vállalatcsoport magyarországi leányvállalata még el kell, hogy készítse a magyar ESG törvény szerinti, önálló ESG beszámolóját. Az ESG jelentéstételi, beszámolási és egyéb vállalati fenntarthatósági kötelezettségek kissé szövevényesek, ezért az adott vállalatra vonatkozó előrások megállapításához érdemes lehet vállalati fenntarthatósági (ESG) tanácsadó segítségét kérni.
Felkészülés a fenntarthatósági jelentéstételre – módszerek, buktatók, lehetőségek
Az ESG jelentés és ESG beszámoló elkészítése nem egy pár hetes folyamat, nem lehet néhány Excel-táblázattak vagy gyors kimutatással megúszni, ezért az érintetteknek időben hozzá kell fogniuk.
Mindkét rendszernek eleve a módszertanból adódóan vannak igen időigényes elemei, mint például a CSRD szerinti ESG jelentés készítésének a cég érintetti körének (munkavállalók, tulajdonosok, alvállalkozók, megrendelők, hatóságok, helyi és/vagy szakmai szervezetek stb.) bevonásával készülő kettős lényegességi vizsgálat, vagy az ESG törvény szerinti ESG beszámolóra kötelezettek esetében a beszállítói lánc fenntarthatósági átvilágítása és kockázatelemzése.
Ezen felül jelentkezik az adat- és információgyűjtési és elemzési folyamat időigénye. Az ESG jelentések és beszámolók teljesítménymutatóinak köre rendkívül szerteágazó, a vállalatok struktúrájában jellemzően több részleget, munkatársat is érint, és sokszor olyan adatok gyűjtését igényli, amelyek korábban nem kerültek rögzítésre vagy strukturálásra. Tapasztalatunk szerint az ESG jelentéstétel/beszámoló elkészítése, a hozzá kapcsolódó stratégiaalkotási folyamatokkal hónapokat igényelnek, így a 2025-ös évről jelenteni kötelezetteknek érdemes már most hozzálátni a felkészülésnek.
Mi alapján válasszunk jelentéstételi módszertant?
A módszertani sokszínűség előny, de egyben kihívás is. A beszélgetés során kiemeltük, hogy ma már rengeteg nemzetközi keretrendszer létezik, amelyek között van jogszabályi előírás – például a cikkünkben fentebb is említett CSRD ESRS és CSDDD, de ezen túlmenően említhetnénk a CBAM, az ETS és ETS II vagy akár a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó SFDR keretrendszert – és vannak önkéntes rendszerek, mint például a GRI, a CSRD ESRS önkéntes KKV standardja (VSME) vagy éppen egyes szektorspecifikus rendszerek, mint az Ecore vagy GRESB, így nem mindig könnyű eldönteni, melyik irányba induljon el egy vállalat. A döntést befolyásolja a jogszabályi kötelezettség, a vállalat korábbi gyakorlata, de akár a megrendelői elvárások is. A tanácsadás, a célzott edukáció és az egyedi igényekhez igazított megközelítés éppen ezért kulcsfontosságú.
Mi mozgatja az ESG piacot?
Az ESG-piac mozgatórugóit több tényező is alakítja:
- Jogszabályi megfelelés: Az EU CSRD és a magyar ESG törvény előírásai egyre több vállalat számára írják elő a jelentéstételi kötelezettséget.
- Befektetői és pénzügyi elvárások: A befektetők, bankok és biztosítók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ESG-kockázatok feltérképezésére és az ESG teljesítmény alapján történő döntéshozatalra.
- Ügyfél- és partnerelvárások: A nagyvállalati beszállítói láncokban résztvevő KKV-kat is közvetetten kötelezik az ESG adatszolgáltatásra – így egyre több magyar KKV szembesül azzal, hogy ESG adatok nélkül versenyhátrányba kerülhet.
- Reputációs tényezők: A tudatos fogyasztók, munkavállalók és partnerek számára is egyre fontosabb, hogy egy vállalat valóban felelős és átlátható módon működjön.
KKV-k és az ESG: kihívás vagy lehetőség?
A KKV szektor számára az ESG bevezetése elsőre túlzottan komplexnek és költségesnek tűnhet. A beszélgetés során ugyanakkor hangsúlyoztuk: megfelelő szakmai támogatással és a valóban releváns témákra koncentrálva ez a folyamat nemcsak teljesíthető, hanem üzleti előnyt is jelenthet.
A KKV-k rugalmasabb szervezeti felépítése, gyors döntéshozatala és közvetlen stakeholder-kapcsolatai ideális alapot biztosítanak egy hatékony ESG stratégia kialakításához. Egy jól átgondolt és transzparensen kommunikált fenntarthatósági törekvés ma már nemcsak elvárás, hanem versenyelőny is lehet.
In-house ESG munkatárs vagy külső tanácsadó?
Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy érdemes-e házon belül felépíteni az ESG kompetenciát, vagy érdemes inkább külső szakértő segítségét kérni. A beszélgetés során kifejtettük, hogy nincs univerzális válasz – a döntés a cég méretétől, kapacitásaitól, szakértelmétől és céljaitól is függ. Az első, úgynevezett bázisév jelentésének elkészítéséhez jellemzően mindnképp érdemes szakértőt bevonni.
A két megközelítés természetesen kombinálható is. Az ESG törvény szerinti ESG beszámolóra kötelezettek részéről jogszabályi elvárás is, hogy legalább 1 fő felelős személy legyen a cégen belül kinevezve arra, hogy az ESG törvény alá tartozó fenntarthatósági kockázatelemzési és -kezelési rendszert működtesse. A CSRD szerinti ESG jelentéstételnek is része az bemutatni, hogy hogyan épül fel az adott vállalat fenntarthatósági szemléletét és vállalati politikáját a mindennapi vállalati működésbe átültető felelősi és irányítási rendszer. Jelenlegi tapasztalatunk szerint a leggyakoribb a belső ESG felelős és külső tanácsadó együttműködésével kialakított rendszer.
A beszélgetésben felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az ESG nem csak egy évente egyszeri riport készítés, hanem egy, az egész éves működésre kiterjedő folyamat. Hiszen a jelentésben közzétett célkitűzéseket, vállalásokat el is kell érni, ezekért év közben tenni – és azokat dokumentálni – kell. Ez az ESG lelke: a vállalat valós fenntarthatósági átalakulása, amely a mindennapi működés mikéntje.
Hogyan válasszunk ESG munkatársat vagy tanácsadót?
A piac dinamikusan fejlődik, és ezzel együtt nő az ESG szakértők iránti kereslet is. Fontos, hogy olyan tanácsadóval vagy munkatárssal dolgozzunk együtt, aki:
- valódi tapasztalattal rendelkezik a különböző jelentéstételi keretrendszerek terén,
- naprakész a hazai és európai szabályozásokat illetően,
- képes a vállalat egyedi működéséhez igazítani az ESG szempontokat,
- kézzelfogható, gyakorlatias javaslatokat ad a megvalósításhoz.
Az ASPA Kft. tanácsadói csapata éppen ebben tud támogatást nyújtani – legyen szó ESG jelentéskészítésről, termék- vagy vállalati karbonlábnyom-számításról, vagy a vállalati fenntarthatósági stratégia kialakításáról, mi segítünk abban, hogy Ügyfeleink a kötelezettségek teljesítése mellett a lehető legjobban kiaknázzák a fenntarthatóságban rejlő lehetőségeket.
Hallgassa meg az interjút!
A beszélgetés során rengeteg hasznos gondolat hangzott el – gyakorlati példák, szakmai tanácsok, és a leggyakoribb dilemmák megválaszolása. Ha Ön is szeretné jobban átlátni az ESG megfelelés világát, érdemes meghallgatnia a teljes interjút, amely elérhető az alábbi linken:
Kérdése van? Tanácsra lenne szüksége?
Keressen minket bizalommal az ASPA Kft. elérhetőségein – legyen szó ESG tanácsadásról, fenntarthatósági jelentésről vagy karbonlábnyom-számításról, segítünk eligazodni az elvárások és lehetőségek között!
#ESG #Fenntarthatóság #ASPAKft #VállalatiFelelősség #ESGtanácsadás #FenntarthatóságiJelentés #RadioCafé #Podcast