Termékek környezeti hatása – életciklus elemzés, karbonlábnyom számítás

CFP, EPD, LCA… Mi micsoda, mit, miért és kiknek érdemes ezzel foglalkozni, illetve hogyan zajlik a gyakorlatban?

Melyek a karbonlábnyom-számítás kapcsán leggyakrabban emlegetett fogalmak?

A vállalati karbonlábnyom (CCF, corporate carbon footprint) egy szervezet egész működésére vonatkozik, beleértve például az irodai energiafogyasztást, járműhasználatot, utazásokat, hulladékkezelést, beszállítói láncot stb.

A termék karbonlábnyom (CFP, carbon footrpint of a product, vagy néha PCF-ként is említett product carbon footprint) egy adott termék vagy szolgáltatás életciklusához kapcsolódó kibocsátásokat foglalja magában.

A környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD, Environmental Product Declaration) egy független, ellenőrzött és bejegyzett dokumentum, amely egy termék vagy szolgáltatás teljes környezeti hatásait mutatja be annak teljes életciklusa során, számos környezeti hatás szempontjából, mint például üvegházgáz-kibocsátás, savasodási potenciál, vízfogyasztás, erőforrás-használat.

Az életciklus-elemzés (LCA, Life Cycle Assessment) egy olyan módszertan, amely egy termék vagy szolgáltatás teljes életciklusára kiterjedően vizsgálja annak környezeti hatásait. Az LCA számszerűsíti többek között az üvegházhatású gázok kibocsátását, az energia- és vízfogyasztást, valamint egyéb környezeti hatásokat, és megalapozza több szabványos környezetértékelési és fenntarthatósági eszköz – például a karbonlábnyom vagy az EPD – számítását is.

A globális felmelegedési potenciál (GWP, Global Warming Potential) egy tudományos mutató, amely megmutatja, hogy egy adott üvegházhatású gáz milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez a szén-dioxidhoz (CO₂) képest, egy meghatározott időtávon – általában 100 évre vetítve.

A klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcseleme az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése – ennek pedig egyik legfontosabb mutatója a karbonlábnyom. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség már nem csupán erkölcsi vagy társadalmi elvárás, hanem egyre inkább üzleti és szabályozási követelmény is. A karbonlábnyom-számítás – különösen termékek szintjén – nemcsak a környezeti felelősségvállalás eszköze, hanem a versenyképesség növelésének tudatos módja is.

Ebben a cikkben segítünk eligazodni a CFP, EPD, LCA és egyéb, a karbonlábnyom-számításhoz kapcsolódó rövidítések útvesztőjében. Részletesen bemutatjuk, hogy mi a különbség a vállalati- és a termék karbonlábnyom között, milyen más környezetihatás-számítási módszerek léteznek, milyen szabványos módszertanok alapján történik a számítás, hogyan zajlik egy ilyen projekt lépésről lépésre, és hogy mikor, miért érdemes külső szakértőt megbízni ezzel a feladattal.

Mi a karbonlábnyom?

A karbonlábnyom az üvegházhatású gázok (ÜHG) teljes mennyisége, amely egy tevékenység, termék vagy szervezet működése során közvetlenül vagy közvetetten kibocsátásra kerül. A kibocsátásokat tonna szén-dioxid egyenértékben (t CO₂e) számítjuk, amely figyelembe veszi a szén-dioxidon kívül más üvegházhatású gázok – metán (CH₄), dinitrogén-oxid (N₂O), fluorozott szénhidrogének (HFC-k és PFC-k), kén-hexafluorid (SF₆) – globális felmelegedési potenciálját is.

Mi az LCA?

Az LCA (Life Cycle Assessment – életciklus-elemzés) egy olyan módszertan, amely egy termék vagy szolgáltatás teljes életciklusára kiterjedően vizsgálja annak környezeti hatásait. Az elemzés a nyersanyag-kitermeléstől kezdve a gyártáson, szállításon, használaton át egészen az életciklus végi kezelésig (pl. újrahasznosítás, ártalmatlanítás) követi végig a terméket. Az LCA számszerűsíti többek között az üvegházhatású gázok kibocsátását, az energia- és vízfogyasztást, valamint egyéb környezeti hatásokat, és megalapozza több szabványos környezetértékelési és fenntarthatósági eszköz – például a karbonlábnyom vagy az EPD – számítását is.

Mi a GWP?

A GWP (Global Warming Potential – globális felmelegedési potenciál) egy tudományos mutató, amely megmutatja, hogy egy adott üvegházhatású gáz milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez a szén-dioxidhoz (CO₂) képest, egy meghatározott időtávon – általában 100 évre vetítve. A szén-dioxid GWP-értéke alapértelmezetten 1, míg például a metán (CH₄) GWP-értéke 28–34, a dinitrogén-oxidé (N₂O) pedig 265–298, azaz ezek ennyiszer erősebb felmelegedést okoznak azonos tömeg esetén.

Az LCA során a különböző folyamatokhoz és anyagáramokhoz kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátásokat a GWP-értékek segítségével konvertáljuk összehasonlítható, egységes mérőszámra: szén-dioxid-egyenértékre (CO₂e). Így az LCA az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásokat kvantifikált formában képes bemutatni – ez az alapja többek között a termékkarbonlábnyom és az EPD számításának is.

Vállalati karbonlábnyom: egy szervezet egész működésére vonatkozik, beleértve például az irodai energiafogyasztást, járműhasználatot, utazásokat, hulladékkezelést, beszállítói láncot stb.
Termék karbonlábnyom (CFP): kizárólag egy adott termék vagy szolgáltatás életciklusához kapcsolódó kibocsátásokat foglalja magában.

CFP – termék karbonlábnyom

A termékkarbonlábnyom-számítás segít:

azonosítani a legnagyobb kibocsátási forrásokat a termék életciklusa során;
csökkenteni a gyártási és logisztikai költségeket;
összehasonlítani különböző gyártók azonos/hasonló termékeinek előállításával járó karbonkibocsátást;
megfelelni a fenntarthatósági elvárásoknak, szabályozásoknak, és ESG-keretrendszereknek;
felkészülni a karbonköltség-jellegű adókra vagy kvótákra, zéró karbon jellegű célkitűzések elérésére;
előnyt szerezni tendereken, közbeszerzéseken, multinacionális beszállítói láncokban;
alátámasztani marketingüzeneteket, ha azokat hiteles karbonlábnyom-adatokra alapozzák.

Az LCA (Life Cycle Assessment – életciklus-elemzés) és a CFP (Carbon Footprint of a Product – termék karbonlábnyom, gyakran PCF-ként is emlegetett – Product Carbon Footprint) szorosan összefüggő, de nem azonos fogalmak.

Az LCA egy átfogó módszertan, amely egy termék vagy szolgáltatás teljes életciklusára vonatkozóan értékeli számos környezeti hatáskategóriában a kibocsátásokat és erőforrás-felhasználást. Ilyen hatáskategóriák például:
- globális felmelegedési potenciál (GWP),
- savasodási potenciál,
- eutrofizációs hatás,
- fosszilis erőforrás-felhasználás,
- vízhasználat stb.
A CFP az LCA egy részhalmaza, amely kizárólag az üvegházhatású gázok kibocsátására (azaz a GWP-re) fókuszál. Célja, hogy egy adott termék CO₂e kibocsátását meghatározza a teljes életciklus során – a cradle-to-gate vagy cradle-to-grave határokon belül.

Összefoglalva

A CFP az LCA része, annak éghajlatváltozási szempontú kivonata. Minden CFP számítást egy LCA-ra építünk, de nem minden LCA célja kizárólag a CFP meghatározása. Ha tehát egy vállalat CFP-t szeretne számítani, azt egy GWP-re fókuszáló LCA segítségével teheti meg..

Cradle-to-gate: a „bölcsőtől a gyárkapuig” módszer

a nyersanyag-kitermeléstől a gyártási helyszín elhagyásáig tart
jellemzője: kevesebb adatot igényel, gyorsabb kalkuláció, mivel az elkészült termék értékesítése utáni életciklus fázisokkal már nem kalkulál.
alkalmazási területek: jellemzően azon gyártók számára alkalmas, akik az értéklánc korai szakaszában vannak, és a termék későbbi életciklusa során keletkező kibocsátások szerteágazóak, összetettek, vagy csak nagy pontatlansággal lennének leírhatóak, így az ezekre vonatkozó adatokban nagy fokú lenne a bizonytalanság.

Cradle-to-grave: a „bölcsőtől a sírig” módszer

a teljes körforgás, azaz a nyersanyagtól a használat végéig – az újrahasznosításon vagy újrahasználaton át – a megsemmisítésig
jellemzője: komplexebb számítási módszer, amely részletesebb képet ad az adott termék teljes ÜHG hatásáról.
alkalmazási területek: jellemzően végtermékeknél vagy olyan termékeknél, ahol az adott termék teljes életciklus folyamatára nagy rálátás és kellően pontos adatforrás áll rendelkezésre.

Az ASPA Kft-nél a következő struktúrában végezzük a termék karbonlábnyomának számítását:

Ügyféligények feltérképezése
Célmeghatározás (belső döntéstámogatás, beszállítói követelmény, marketing stb.)
Rendszerhatárok kijelölése (cradle-to-gate vagy cradle-to-grave)

Anyag- és energiaáramok
Szállítási módok és távolságok
Gyártási paraméterek
Csomagolás
Termék értékesítése utáni életúttal járó folyamatok és kibocsátásaik (amennyiben releváns)
Életciklus végi kezelés (amennyiben releváns)
Elsődleges adatok begyűjtése (ügyféltől)
Másodlagos adatok begyűjtése (adatbázisokból, publikált adatokból, szoftver adatokból stb.)

A termék életciklus-rendszerének felépítése és modellezése
A kibocsátások számítása a kiválasztott szabvány szerint
Az eredmények tételes lebontása

A számítási eredmények bemutatása
Azonosított karbonkibocsátási „hot spot”-ok azonosítása
Csökkentési javaslatok (pl. logisztika optimalizálása, anyagváltás)
Kommunikációs útmutató a CFP használatához

Mikor van szükség harmadik fél által hitelesített termékkarbonlábnyom-számításra?

Az ISO szabványnak megfelelő formában elkészített termékkarbonlábnyom-számítást szükség esetén a vállalat erre jogosult, független, harmadik fél által hitelesíttetheti. A számításokat hitelesíttetni akkor célszerű, ha:

a hitelesített tanúsítványt egy harmadik fél (pl. nemzetközi partner, hatóság) kifejezetten megköveteli;
terméktanúsítást, környezetvédelmi címkét kívánnak szerezni (pl. EPD – Environmental Product Declaration);
zöld közbeszerzéseken, EU-s projekteken ez előírás.

ASPA Kft. hitelesítésre alkalmas termékkarbonlányom-számítási dokumentációt ad át.

EPD – környezetvédelmi terméknyilatkozat

Mi az EPD?

Az EPD (Environmental Product Declaration) a környezetvédelmi terméknyilatkozat rövidítése, és egy független, ellenőrzött és bejegyzett dokumentum, amely átlátható és összehasonlítható információkat mutat be arról, hogy az adott termék hogyan befolyásolja a környezetet a teljes életciklusa során. Egy nemzetközi szabványon alapuló, függetlenül hitelesített dokumentum, amely egy termék vagy szolgáltatás teljes környezeti hatásait mutatja be annak teljes életciklusa során. Az EPD alapját egy életciklus-elemzés (LCA) képezi, amely az ISO 14025 és az EN 15804 szabványok szerint készül.

A CFP kizárólag a termék életciklusa során kibocsátott ÜHG mennyiség (szén-dioxid-egyenérték (CO₂e)) kiszámítására koncentrál.
Az EPD a termék számos környezeti hatását vizsgálja: ÜHG-kibocsátás, savasodási potenciál, vízfogyasztás, erőforrás-használat stb.
A CFP lehet belső használatú adat, míg az EPD nyilvánosan közzétett, függetlenül hitelesített dokumentum.

Az LCA (Life Cycle Assessment – életciklus-elemzés) és az EPD (Environmental Product Declaration – környezeti terméknyilatkozat) szorosan összefüggenek: az LCA egy módszertan, az EPD pedig egy tanúsított dokumentum, amely az LCA módszertan alapján készül el.

Az LCA egy tudományosan megalapozott elemzési eljárás, amely számszerűsíti egy termék vagy szolgáltatás teljes életciklusára vonatkozó környezeti hatásait – többek között a globális felmelegedési potenciált (GWP), energiafelhasználást, vízfogyasztást, savasodási potenciált és egyéb hatáskategóriákat. Ez a számítás képezi az EPD szakmai- és adatalapját.

Az EPD pedig egy szabványos formátumban (pl. EN 15804 vagy ISO 21930), független harmadik fél által hitelesített dokumentum, amely közérthetően és összehasonlítható módon teszi közzé az LCA alapján készült eredményeket. Az EPD célja, hogy átlátható információt nyújtson a termék környezeti teljesítményéről például a vásárlók, projektpartnerek vagy közbeszerzők számára.

Összefoglalva

Az LCA az alap, az EPD a kommunikálható, hitelesített eredmény. Minden EPD mögött áll egy részletes LCA, de nem minden LCA végeredménye EPD. Az EPD olyan, mint az LCA „publikus kiadása” – szabványosítva, validálva.

Az EPD különösen hasznos olyan termékek esetén, ahol azok olyan felhasználásra kerülnek, amelyek végtermékéről életciklus-elemzés készül. Ilyen például az építőipar, az építőanyagok, nyílászárók, szigetelések, burkolatok, illetve nagy energia- vagy anyagigényű ipari termékek esetében. Sok esetben keresett a zöld épületminősítésre (pl. LEED, BREEAM stb.) törekvő építőipari beruházások terén. Emellett bármely exportáló vállalat számára előnyös lehet, ha zöld közbeszerzési feltételek vagy multinacionális vevői követelmények merülnek fel.

Növeli a termék transzparenciáját és versenyképességét.
Előnyt jelenthet zöld beruházásoknál.
Könnyíti a részvételt zöld közbeszerzésekben.
Előnyt jelenthet nemzetközi beszállítói láncban.
Marketing és kommunikációs szempontból is erősíti a vállalat fenntarthatósági hitelességét.
Elősegíti az ESG-jelentések, EU Taxonómia követelmények teljesítését.

Milyen szabványokat alkalmazunk?

A karbonlábnyom-számítás nem improvizáció – nemzetközi szabványokon nyugvó módszertan szerint kell történjen, mert akkor kapunk megbízható, mások által vagy a jövőben megismételhető és egymással összehasonlítható értékeket. A leggyakrabban alkalmazott módszertan a nemzetközi ISO szabványrendszer vonatkozó standardjai szerinti eljárás.

ISO 14064-1 – Vállalati karbonlábnyom (Corporate Carbon Footprint, CCF): Ez a szabvány a szervezeti szintű ÜHG-leltár elkészítéséhez nyújt irányelveket. Három fő kibocsátási körre terjed ki (ÜHG protokol scope 1, 2 és 3)
ISO 14067 – Termék karbonlábnyom (Carbon Footprint of a Product, CFP): ez a szabvány a termékszintű ÜHG-leltár elkészítéséhez nyújt irányelveket.
ISO 14025 – Környezetvédelmi terméknyilatkozat (Environmental Product Declaration, EPD): ez a környezetvédelmi terméknyilatkozatok úgynevezett hármas típusú (Type III) szabványa, amely meghatározza az EPD elkészítésével, és harmadik fél általi hitelesítésével és közzétételével (regisztráció) szembeni elvárásokat.
ISO 14040 és ISO 14044 – életciklus elemzés (Life Cycle Assessment, LCA): ezek a szabványok az életciklus-elemzés felépítését, szabályait és módszertanát, tartalmi elemeit fektetik le.

Miért válassza az ASPA Kft-t?

Többéves tapasztalat fenntarthatósági és környezetvédelmi tanácsadásban

Szabványismeret

Rugalmas együttműködés: akár egyetlen termékre vonatkozó számítás, akár teljes portfólióra

Projektvezetési támogatás: adatgyűjtés megszervezése, kommunikációs stratégia kialakítása

Független tanácsadói szerep – objektív, megbízható számítások

Miért érdemes karbonlábnyom-számítást készíttetni?

1. Vásárlói és megrendelői elvárások változása

A környezettudatos fogyasztók és B2B megrendelők ma már nemcsak a termék árát, minőségét és szállítási idejét nézik – hanem a környezeti teljesítményét is. Egyre több tender, beszállítói kiírás és partneri együttműködés tartalmaz olyan kritériumokat, amelyek a karbonlábnyom meglétéhez, csökkentéséhez vagy hitelesítéséhez kötődnek.

2. Banki és pénzügyi szektor elvárásai

A bankok és pénzügyi intézmények, befektetők – különösen zöld pénzügyi termékek esetén – egyre gyakrabban kérnek karbonlábnyom-számítást. A fenntarthatósági kritériumok megjelennek zöld hitelek, ESG teljesítményhez kapcsolódó finanszírozási konstrukciók, EU Taxonómia szerinti beruházások esetén, sőt, kedvezőbb kondíciókat is biztosíthatnak azoknak a cégeknek, amelyek bizonyítani tudják karboncsökkentési céljaikat.

3. Piachoz való alkalmazkodás és reputáció

A karbonlábnyom-számítás segít elkerülni a „greenwashing” vádját, hiszen tényszerű, szabványokon alapuló mérési eredményekkel támasztható alá a fenntarthatósági kommunikáció. A tudatos vállalati magatartás – különösen egy ellenőrzött, hitelesített karbonlábnyom esetén – bizalmat épít a fogyasztók, partnerek és munkavállalók körében.

A termékkarbonlábnyom-számítás (CFP) és környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD) nem csupán fenntarthatósági eszközök, hanem stratégiai befektetés a jövőbe. A vállalatok nemcsak a környezetért, hanem saját versenyképességükért is dolgoznak, amikor átláthatóvá és csökkenthetővé teszik karbonkibocsátásaikat.

Lépjen velünk kapcsolatba, és kérje egyedi ajánlatunkat!

Az ASPA Kft. szakértő csapata kész támogatni a cégeket a fenntarthatósági átalakulás útján elengedhetetlen karbonlábnyom-számítások terén – legyen szó egyetlen innovatív termékről vagy egy teljes gyártási portfólióról.