Site Overlay

Az EUDR: Amit tudni érdemes az erdőirtás elleni EU rendelettel kapcsolatban

HOGYAN VÁLTOZTATJA MEG A FENNTARTHATÓ ÜZLETET AZ EU ÚJ, ERDŐIRTÁS ELLENI RENDELETE?

Képzeld el, hogy egy csésze kávét kortyolgatsz, vagy egy új bútort vásárolsz – de biztos vagy benne, hogy ezek a termékek nem járultak hozzá egy trópusi erdő kiirtásához? Az EU új Erdőirtás Elleni Rendelete, vagyis az EUDR (EU Deforestation Regulation, (EU) 2023/1115 rendelet) pontosan ezt szeretné garantálni. Ez a szabályozás egy nagy lépés a globális fenntarthatóság felé, és ha a céged érintett az EUDR hatálya alá tartozó termékek kereskedelmében vagy használatában, érdemes most figyelni! Nézzük meg, miről is van szó, kikre vonatkozik, mikor lép életbe, és mi a legfrissebb helyzet.

A rendelet hét kulcsfontosságú árucikkre fókuszál: szarvasmarha, kakaó, kávé, pálmaolaj, gumi, szója és fa.

Nem csak az alapanyagokról van szó, hanem a belőlük készült termékekről is, például a marhahúsról, csokoládéról, bútorokról vagy akár a pálmaolajat tartalmazó kozmetikumokról. A lényeg, hogy ezek a termékek ne származzanak olyan erdőterületről, amelyet 2020. december 31. után az aktuális termék előállítása miatt irtottak ki, és megfeleljenek a termelési ország jogszabályainak. Így tehát a jellemzően érintett iparágak (az iparági felsorolás példa és tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden termékre):

  • Élelmiszeripar: kakaót, csokoládét tartalmazó termékek és ezek alapanyagai; pálmaolaj felhasználásával készülő termékek; szójabab felhasználásával készülő termékek
  • Agrár- és húsipar: élő szarvasmarha, szarvasmarha hústerméket előállítók, szarvasmarha bőrfeldolgozók
  • Takarmánygyártás: szójabab felhasználásával készülő termékek
  • Kozmetikai és gyógyszeripar: pálmaolaj felhasználásával készülő termékek
  • Faipar: fa és faipari termékek mint pl. tűzifa, faszén, raklap, bútor, faalapú papírok és csomagolóanyagok stb.
  • Gumitermékek: autógumi, autóiparban felhasznált egyéb gumi alkatrészek, befőttesgumi stb.
  • Operátorok: Azok a cégek, amelyek először helyezik piacra az EU-ban vagy exportálják a termékeket az EU-n kívülre. Például, ha pálmaolajat importálsz kozmetikumok gyártásához (importőr), ha egzotikus országokból származó fából készítesz az EU-n belüli piacra bútort (gyártó), ha csokoládé édességeket készítesz és exportálsz EU-n kívülre (exportőr), te vagy az operátor.
  • Kereskedők: Azok, akik az operátorok által piacra helyezett termékeket az EU piacán belül tovább forgalmazzák, például egy kiskereskedelmi lánc, amely csokoládét árul.
  • 2025. december 30.: Nagy- és középvállalkozások (50 vagy több alkalmazott, vagy árbevételük meghaladja a 10 millió eurót).
  • 2026. június 30.: Mikro- és kisvállalkozások (kevesebb mint 50 alkalmazott és árbevételük 10 millió euró alatt).

1. Információgyűjtés: Gyűjtsd össze a termékek adatait, például a termelési hely pontos geolokációs koordinátáit (igen, GPS-koordinátákra is szükség van!). Emellett igazolnod kell, hogy a termelés megfelelt a termelési ország törvényeinek, például a földhasználati vagy környezetvédelmi szabályoknak.

2. Kockázatértékelés: Vizsgáld meg, van-e kockázata annak, hogy a terméked erdőirtással kapcsolatos. Ez függ az ország kockázati szintjétől, az ellátási lánc összetettségétől és például attól, hogy őslakos közösségek érintettek-e.

  • Későbbi határidő: Mikro- és kisvállalkozások számára 2026. június 30-ig nem kell megfelelni.
  • Kevesebb adminisztráció: Nem kell kijelölnöd megfelelőségi felelőst, és nem szükséges független auditokat végezned.
  • Operátori due diligence használata: Ha kereskedőként működsz, támaszkodhatsz az operátor due diligence-ére, de nyilvántartást kell vezetned és együtt kell működnöd a hatóságokkal.

Az EUDR körül mostanában nagy a mozgás, hogy a cégek és a hatóságok felkészülhessenek. Íme a legújabb fejlemények:

  • A már említett 12 hónapos halasztás: A 2024. decemberi módosítás (EU 2024/3234) extra időt ad a felkészülésre, válaszul a globális partnerek, például Brazília és Indonézia aggályaira.
  • Útmutatók és GYIK: Az Európai Bizottság frissített útmutatókat és gyakran ismételt kérdéseket tett közzé, hogy tisztázza a követelményeket, például a geolokációs adatok gyűjtését vagy a jogszerűség igazolását.
  • Információs rendszer: Az EU egy online rendszert fejleszt, ahol a due diligence nyilatkozatokat be lehet nyújtani. Ez már 2024 decemberében működésbe lépett.
  • Országkockázati besorolás: 2025. június 30-ig az EU közzéteszi az országok kockázati besorolását (alacsony, standard vagy magas kockázatú), ami befolyásolja, mennyire szigorú due diligence-re van szükség.

Bár a halasztás extra időt ad, nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a felkészülést. Az EUDR nem csak egy kötelezettség, hanem lehetőség is, hogy a céged megmutassa elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt. A fogyasztók és partnerek egyre inkább értékelik az erdőirtás-mentes termékeket, és a megfelelés erősítheti a márkád hírnevét.

Ráadásul a nem megfelelés komoly következményekkel járhat: akár az EU-s árbevétel 4%-át kitevő bírság, termékelkobzás vagy forgalmazási tilalom is lehet a vége. A due diligence rendszer kiépítése időigényes, különösen, ha összetett ellátási lánccal dolgozol, például pálmaolajat importálsz Indonéziából.

1. Térképezd fel az ellátási láncodat: Határozd meg, hogy a termékeid tartalmaznak-e EUDR-hatályú árucikkeket, és honnan származnak.

2. Kezdj adatokat gyűjteni: Kérj geolokációs adatokat és jogszerűségi igazolásokat a beszállítóktól.

3. Építs due diligence rendszert: Célszerű szakértőt megbízni – mint például az ASPA Kft-t –, hogy leegyszerűsítsd a folyamatot és biztosítsd a megfelelést a követelményeknek.

4. Készülj fel az információs rendszerre: Ismerkedj meg az EU online bejelentési rendszerével, vagy bízz meg szakértőt (Kapcsolat – ASPA.).