A vállalati fenntarthatósági jelentés mára a vállalati fenntarthatóság (általános nemzetközi elnevezés szerint Environment, Social, Governance, azaz „ESG”) gyakorlati megközelítésének legfontosabb szempontrendszerét adja, amire számos hazai és nemzetközi szabályozás és önkéntes keretrendszer épül.
Vállalati és projekt szintű fenntarthatósági szolgáltatásaink keretében segítünk eligazodni az adott társaságra vagy beruházásra vonatkozó előírásokban, illetve megfelelni ezeknek. Szakértői csapatunk támogatást nyújt a fenntarthatósági átalakulás minden lépésében, hogy vállalata sikeresen és hatékonyan valósítsa meg fenntarthatósági céljait.
Célunk, hogy a változás ne csak elkerülhetetlen, hanem kívánatos és előnyös is legyen minden érintett számára.
Szolgáltatásaink
Vállalati szintű fenntarthatósági szolgáltatások:
- Vállalati fenntarthatósági kötelezettségek (CSRD, SFDR, CBAM, stb.) és kínálkozó önkéntes rendszerek azonosítása (pl. CSRD VSME, GRI, SBTi, EcoVadis, GRESB);
- A vállalati fenntarthatósági kötelezettségeknek megfelelésre és/vagy önkéntes rendszerekhez való csatlakozásra való felkészültség felmérése;
- Közreműködés a kötelezettségeknek való megfelelésben és/vagy önkéntes rendszerekhez való csatlakozásban;
- Fenntarthatósági célkitűzések meghatározása;
- Felkészítés a fenntarthatósági elképzelések végrehajtására, a célkitűzések sikeres elérésére;
- Szakmai segítség az adat- és információgyűjtés kialakításában, az előrehaladás mérésére szolgáló kulcsindikátorok (KPI – Key Performance Indicator) kijelölésében, a monitorozás módszertani kidolgozásában;
- Adatgyűjtést, monitorozást és értékelést segítő szoftveres eszközök felkutatása és segítség a kiválasztásban;
- Befektetések zöld arányának növekedését segítő stratégia kialakítása;
- A fenntarthatósági stratégia végrehajtásából adódó változások gyakorlati átültetéséhez szükséges szabályok, eljárások stb. kidolgozása;
- Tájékoztatás és tréning a vezetőség, munkavállalók, illetve egyéb fontos érintettek (pl. alvállalkozók, beszállítók, partnerek) számára.
Projekt szintű fenntarthatósági szolgáltatások:
- Beruházások fenntarthatósági stratégiájának elkészítése és nyomonkövetése;
- EU Taxonómia megfeleltetés;
- Meglévő épület fenntarthatósági átvilágítása és beavatkozási stratégia kidolgozása;
- Ingatlan- és befektetési portfólió fenntarthatósági vizsgálata és stratégiaalkotás.
Mi is a vállalati fenntarthatóság?
A vállalati fenntarthatóság (vagy közismert néven „ESG” betűszóval jelölt Environmental, Social, Governance területek fenntarthatósági dimenziói) olyan szempontrendszert jelöl, amely a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményének értékelésére szolgál.
- Environmental (Környezeti): Ide tartozik a vállalatok környezeti hatásainak, például a szén-dioxid-kibocsátás, a vízhasználat és a hulladékgazdálkodás kezelésének értékelése.
- Social (Társadalmi): Ez a kategória magában foglalja a munkaügyi gyakorlatokat, a munkavállalói jogokat, a közösségi felelősségvállalást és az ügyfélelégedettséget.
- Governance (Irányítás): Az irányítási szempontok közé tartoznak az üzleti etika, a vezetőségi struktúra, az átláthatóság és a belső ellenőrzési mechanizmusok.
A fenti terminológia kialakulása hosszú és folyamatos fejlődés eredménye. Kezdetben a figyelem elsősorban a környezet- és természetvédelemre, valamint a környezettudatosságra összpontosult. Az 1970-es és 1980-as években a környezetvédelmi mozgalmak előtérbe helyezték a természet megóvását és a szennyezés csökkentését. Az 1990-es években a klímaváltozás ténye egyre inkább realizálódott és széles körben elfogadottá vált, ami új lendületet adott a fenntarthatósági törekvéseknek. Az ezredforduló után a fenntarthatóság eszméje egyre szélesebb köztudatot kapott, és egyre inkább beépült a vállalati stratégiákba és a politikába. A fenntarthatóság már nem csupán a környezetre vonatkozott, hanem magába foglalta a társadalmi és irányítási szempontokat is.
Az ESG betűszót először 2004-ben használta az ENSZ Globális Megállapodása (UN Global Compact) és a Svájci Pénzügyi Szolgáltatási Intézet (Swiss Federal Department of Finance) által közösen kiadott jelentés, melynek címe „Who Cares Wins” (Aki törődik, nyer). A jelentést Kofi Annan, az ENSZ akkori főtitkára kezdeményezte, és célja az volt, hogy ösztönözze a pénzügyi szektor szereplőit az ESG szempontok integrálására a befektetési döntéshozatal során. A jelentés rávilágított arra, hogy az ESG szempontok figyelembevételével nemcsak a társadalmi és környezeti hatások javulhatnak, hanem a pénzügyi teljesítmény és vállalati stabilitás is kedvezően alakulhat.
Így alakult ki az ESG (Environmental, Social, Governance) rendszer, amely holisztikusan közelíti meg a fenntarthatóságot, és átfogó keretrendszert biztosít a vállalatok számára, hogy értékeljék és javítsák környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményüket.
Azóta az ESG koncepciója széles körben elfogadottá vált, és mára kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntartható befektetések és vállalati stratégiák kialakításában. Az ESG alapú megközelítés célja, hogy a vállalatok ne csak pénzügyi szempontból legyenek sikeresek, hanem felelősségteljesen és fenntartható módon működjenek, így az ESG ma már elengedhetetlen eszközzé vált a felelős és fenntartható vállalatvezetésben.
A vállalati fenntarthatóság jogszabályi keretrendszeréről röviden
FIGYELEM! A jogszabályi keretrendszer leírása a 2025. január 1-jei állapotot tükrözi. Mivel azóta egy jogszabály-változtatási folyamat zajlik mind EU mind pedig hazai szinten, a jogszabályi leírás frissítését szüneteltetjük. Amint elfogadásra kerülnek a végleges új keretrendszerek, frissítjük a tartalmat.
Addig is kérje szakértőink segítségét a pillanatnyi kötelezettségek megállapításához
A vállalati fenntarthatóság (ESG) európai uniós jogszabályi keretrendszere az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül. Kezdetben az ESG szempontok figyelembevétele önkéntes alapú volt, de az éghajlatváltozás, a társadalmi igazságosság és az átláthatóság iránti növekvő igény hatására egyre több ESG jogszabály született. Az ESG keretrendszerek célja, hogy elősegítsék a fenntarthatósági teljesítmény javítását és biztosítsák a vállalatok felelősségteljes működését. Az ESG audit és az ESG minősítés révén a vállalatok részletes, éves ESG jelentés (nem-pénzügyi jelentés, fenntarthatósági jelentés) készítésével és közzétételével biztosíthatják a jogszabályi megfelelést, valamint a vállalati ESG stratégia végrehajtásával a fenntarthatósági átalakulás folyamatát.
ESG az Európai Unió szabályozásában
Az Európai Unió az ESG szabályozásokkal jelentős lépéseket tett a gazdasági tevékenységek fenntarthatóbbá tétele terén. Az egyik legfontosabb szabályozás a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), amely előírja a nem pénzügyi tevékenységet végző vállalatok számára a részletes fenntarthatósági jelentéstételt.
Az SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation) a pénzügyi piac szereplőkre vonatkozó ESG jelentéstételi keretrendszer, amely előírja a pénzügyi szereplők számára, hogy közzétegyék, hogyan integrálják az ESG szempontokat a befektetési döntéseik során.
A CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) kötelezi a nagyvállalatokat az emberi jogi és környezeti kockázatok azonosítására, megelőzésére és kezelésére saját működésükben és értékláncukban, a fenntarthatóbb működés elősegítése érdekében.
Az EU Taxonómia egy nem-pénzügyi osztályozási rendszer, amely meghatározza, mely gazdasági tevékenységek tekinthetők fenntarthatónak, ezzel segítve a befektetőket és a vállalatokat a fenntartható beruházások azonosításában és előmozdításában.
Hazai ESG kötelezettségek
Magyarországon az ESG szempontok egyre nagyobb figyelmet kapnak, különösen a nagyvállalatok és a pénzügyi szektor számára. A hazai ESG jogszabályok és előírások szorosan követik az Európai Unió ESG irányelveit. A magyar vállalatoknak fel kell készülniük az EU által előírt ESG jogszabályoknak való megfelelésre, azok hazai jogrendbe ültetése szerint (pl. Számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről), ESG törvény (2023. évi CVIII. tv.)), így a fenntarthatósági jelentés és ESG beszámoló készítésére és a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekre.
A 2020. évi XLIV. törvény a klímavédelemről, közismert nevén a klímatörvény, előírja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, és célul tűzi ki, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé váljon. Ennek értelmében a nagyvállalatoknak rendszeresen jelentést kell készíteniük a kibocsátásaikról és az energiafelhasználásukról, valamint terveket kell kidolgozniuk a kibocsátásuk csökkentésére.
A vállalati fenntarthatósági keretrendszer két legfontosabb eleme: a CSRD és az SFDR irányelvek
A vállalati fenntarthatósági keretrendszer az utóbbi években jelentős figyelmet kapott, mivel egyre nagyobb hangsúly helyeződik a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási szempontokra a vállalatok működésében. A keretrendszer két legfontosabb európai irányelve a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és az SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation). Ezek az irányelvek meghatározzák, hogy a vállalatoknak és pénzügyi szereplőknek hogyan kell jelenteniük fenntarthatósági teljesítményüket, és hogyan integrálják a fenntarthatósági szempontokat a befektetési döntéseikbe.
A CSRD, azaz a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (EU 2022/2464), a fenntarthatósági jelentések átláthatóságának és minőségének javítására törekszik. Az irányelv célja, hogy biztosítsa, hogy a vállalatok részletesen beszámoljanak nem-pénzügyi teljesítményükről, beleértve a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat. A CSRD 2023-ban lépett hatályba, és a 2024-es gazdasági évtől egyre bővülő körben kötelezővé teszi a vállalatok számára, hogy fenntarthatósági jelentéseiket az ESRS (European Sustainability Reporting Standards, EU 2023/2772) szabályai szerint készítsék el.
Az ESRS a részletes módszertani előírás arra, hogy hogyan kell elkészíteni és közzétenni a CSRD jelentést, és milyen mutatókról (kulcsindikátor; KPI – Key Performance Indicator), vagyis milyen adatokról és információkról kell nyilatkozni. A CSRD alapelve, hogy minden olyan ESRS mutatóról jelenteni kell, amelyik releváns az adott vállalat működésére. Tehát – ellentétben pl. egy önkéntes CSR jelentéssel – nem megengedett, hogy a vállalatok csak olyan témákról tegyenek közzé információkat, amelyekben pozitív eredményt tudnak felmutatni. A jelentéstétel és a fix ESRS mutatókészlet célja, hogy egységes keretet biztosítson a fenntarthatósági (ESG) adatok gyűjtésére, elemzésére és a jelentésére, ezáltal növelve az adatok összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát.
A CSRD előírásai nemcsak a környezeti szempontokra terjednek ki, hanem a társadalmi és irányítási teljesítményre is. A vállalatoknak beszámolót kell készíteniük többek között a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokról és hatásokról, a munkaügyi gyakorlatokról, a sokszínűségről és az emberi jogokról. A CSRD előírásai kiterjednek a vállalatok belső folyamataira is, és előírják, hogy a vállalatok megfelelő rendszereket és eljárásokat alakítsanak ki az ESG adatok gyűjtésére és jelentésére. Ez magában foglalja az adatgyűjtés módszertanát, a kulcsindikátorok (KPI) kijelölését és a monitorozási rendszerek kiépítését. Az ESG jelentés része a vállalat éves pénzügyi jelentésének, így a fenntarthatósági teljesítmény közvetlenül összehasonlíthatóvá válik a pénzügyi eredményekkel.
Az SFDR, azaz a Fenntartható Finanszírozás Közzétételi Rendelet (EU 2019/2088) a pénzügyi piac szereplőire vonatkozik, és célja, hogy növelje az ESG szempontok átláthatóságát és érvényesítését a befektetési döntéshozatal során. Az SFDR előírja, hogy a pénzügyi intézmények – például befektetési alapok, nyugdíjalapok és biztosítók – közzétegyék, hogyan integrálják az ESG szempontokat a befektetési stratégiáikba és döntéseikbe. Az SFDR 2021-ben lépett hatályba, és kötelezővé teszi a pénzügyi szereplők számára, hogy részletes jelentést készítsenek a fenntarthatósági kockázatok kezeléséről és az ESG hatások értékeléséről.
Az SFDR előírásai három fő szintre terjednek ki:
- az alapkezelői szintre,
- a termékszintre és
- a vállalati szintre.
Az alapkezelői szinten a pénzügyi intézményeknek be kell mutatniuk, hogyan integrálják az ESG szempontokat az általános befektetési politikájukba. A termékszinten a pénzügyi termékek, például befektetési alapok esetében részletesen be kell számolni arról, hogy az adott termék hogyan felel meg az ESG kritériumoknak. A vállalati szinten pedig a pénzügyi intézményeknek közzé kell tenniük, hogyan kezelik az ESG kockázatokat és hatásokat a saját működésükben.
A CSRD és az SFDR végrehajtása a gyakorlatban számos változást hoz a vállalatok és pénzügyi intézmények számára. A vállalatoknak és intézményeknek fejleszteniük kell adatgyűjtési és jelentési rendszereiket, hogy megfeleljenek az új előírásoknak. Az ESG adatok gyűjtése és jelentése integrálódik a vállalatok napi működésébe, ami elősegíti a fenntarthatósági szempontok figyelembevételét a stratégiai döntéshozatal során. A pénzügyi intézményeknek pedig olyan befektetési termékeket kell kialakítaniuk, amelyek megfelelnek az ESG kritériumoknak, és részletesen be kell számolniuk ezek fenntarthatósági teljesítményéről.
Összefoglalva, a CSRD és az SFDR irányelvek jelentős hatást gyakorolnak a vállalatok és pénzügyi intézmények működésére az Európai Unióban. Ezek az irányelvek nemcsak a fenntarthatósági teljesítmény javítását szolgálják, hanem növelik az átláthatóságot és a felelősségteljes működést is. A vállalatoknak és intézményeknek fel kell készülniük ezekre a változásokra, hogy megfeleljenek az új előírásoknak és kihasználják az ESG alapú működés nyújtotta előnyöket.
Kiknek kell fenntarthatósági jelentést készíteniük?
A pénzügyi szektor szereplőinek az SFDR irányelv (EU 2019/2088) 2021-gyes hatályba lépése óta ESG jelentéstételi kötelezettsége van.
A nem pénzügyi vállalkozásoknak a CSRD irányelv (EU 2022/2464) alapján, az ESRS mutatókészlet (EU 2023/2772) felhasználásával kell jelenteni. A jelentéstételre kötelezettek köre fokozatosan bővül:
A CSRD irányelvet 2024. január 1-jétől kell alkalmazni azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek jelenleg az NFRD hatálya alá esnek, vagyis az EU szabályozott piacain jegyzett, legalább 500 alkalmazottat foglalkoztató cégeknek. Az első ilyen jelentéseket 2025-ben kell benyújtani.
2025. január 1-jétől a CSRD már azokat a nagyvállalatokat is érinti, amelyek eddig nem tartoztak az NFRD hatálya alá. Ezek közé tartoznak azok a cégek, amelyek több mint 250 főt foglalkoztatnak, illetve árbevételük meghaladja a 40 millió eurót, vagy eszközállományuk eléri a 20 millió eurót. Ezeknek a vállalatoknak az első jelentésének közzététele 2026-ban lesz esedékes.
2026. január 1-jétől kezdődően a CSRD irányelveket a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) is alkalmazniuk kell, a jelentések közzététele 2027-ben esedékes. Azonban a KKV-k 2028-ig haladékot kaphatnak a kötelező alkalmazás alól, ha indokoltan kérelmezik.Az EU piacán működő, de nem EU-s székhelyű cégek számára a CSRD irányelv 2028. január 1-jétől válik kötelezővé, és az első jelentésüket 2029-ben kell közzétenniük.
ESG beszámolási kötelezettségek a magyar joggyakorlatban
Magyarországon az ESG beszámolási kötelezettséget az ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) írja elő, amely a nagyvállalakozásokra, a közérdeklődésre számot tartó vállalkozásokra, valamiont 2027-től a KKV-kra is vonatkozik.
Az ESG beszámoló 2025-től – a 2024. évi adatokra vonatkozóan – kötelező azon közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak, amelyeknél az előző üzleti év mérleg fordulónapján az alábbi három mutató közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértékeket:
- az éves nettó árbevétel eléri a 90 milliárd forintot, vagy
- az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt.
A 2026-tól kötelező ESG jelentés közzététel a 2025-ös adatokra vonatkozik azoknak a nagyvállalatoknak, amelyeknél az előző üzleti év mérleg fordulónapján az alábbi három mutató közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértékeket:
- az éves nettó árbevétel eléri a 90 milliárd forintot, vagy
- az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja a 500 főt.
2027-től kezdődően a 2026-os adatok alapján a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásoknak is kötelező ESG jelentést készíteniük, a kisvállalkozások közül azoknak, amelyeknél az alábbi három mutató közül legalább kettő nem haladta meg a következő határértéket:
- a mérlegfőösszeg 4 millió EUR,
- az éves nettó árbevétel 8 millió EUR,
- az átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő.
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodást a 2007. évi LXXV. törvény 2.§ 19. (b) pontja határozza meg.
Ezen kívül az ESG törvény lehetőséget ad önkéntes beszámoló készítésére a törvény hatálya alá nem tartozó vállalakozásoknak, például zöld hitelek felvétele esetén, illetve ha számukra egyéb jogszabály teszi kötelezővé az ESG beszámolót.
Az ESG törvény rendelkezik az ESG jelentést készítő tanácsadókra, ESG minősítőkre és harmadik fél általi hitelesítést végző, akkreditált ESG tanúsítókra. Ezen végrehajtási rendelkezések kidolgozása még folyamatban van.
Mik a vállalati fenntarthatósági jelentések előnyei?
A vállalati fenntarthatósági jelentéstétel számos előnyt kínál a vállalatok számára, amelyek túlmutatnak a jogszabályi megfelelésen. A jelentések elősegítik a vállalatok átláthatóságát és hitelességét, ami növeli a bizalmat a befektetők, ügyfelek és egyéb érdekelt felek körében. Az átlátható és részletes jelentések bemutatják, hogyan kezeli a vállalat a környezeti és társadalmi kockázatokat, valamint az irányítási gyakorlatokat, így javítva a vállalat megítélését és versenyképességét a piacon.
A vállalati fenntarthatósági jelentéstétel segít a vállalatoknak azonosítani és kezelni a fenntarthatósági kihívásokat és lehetőségeket, amely hosszú távon pénzügyi előnyöket eredményezhet.
A vállalati fenntarthatósági jelentéstétel segít a vállalatoknak azonosítani és kezelni a fenntarthatósági kihívásokat és lehetőségeket, amely hosszú távon pénzügyi előnyöket eredményezhet. A fenntarthatósági teljesítmény nyomon követése és javítása hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, például az energiahatékonyság növelésével és a hulladékgazdálkodás javításával. Emellett a fenntarthatósági jelentések segíthetnek a kockázatkezelésben, mivel a fenntarthatósági kockázatok azonosítása és kezelése csökkentheti a jogi és pénzügyi kockázatokat.
A jelentéstétel továbbá erősítheti a vállalatok vonzerejét a tehetséges munkavállalók számára, mivel egyre több munkavállaló keres olyan munkahelyet, amely elkötelezett a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás iránt. Végül,a jelentések javítják a vállalatok piaci pozícióját és hozzáférését a zöld finanszírozáshoz, mivel egyre több befektető keresi azokat a vállalatokat, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak.
Összességében a vállalati fenntarthatósági jelentéstétel nemcsak a vállalatok felelősségteljes működését erősíti, hanem hozzájárul hosszú távú sikerükhöz is.
Mi az összefüggés a vállalati fenntarthatóság és az EU Taxonómia között?
A vállalati fenntarthatósági jelentések és az EU Taxonómia szorosan összefüggnek egymással, mivel mindkettő célja a fenntarthatóság előmozdítása és a vállalatok átláthatóságának növelése.
A fenntarthatósági jelentések olyan dokumentumok, amelyekben a vállalatok részletesen beszámolnak éves környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményükről. Ezek a jelentések lehetővé teszik, hogy a vállalatok bemutassák fenntarthatósági törekvéseiket, kockázataikat és eredményeiket a befektetők, ügyfelek és egyéb érdekelt felek számára.
Az EU Taxonómia egy egységes osztályozási rendszer, amely meghatározza, mely gazdasági tevékenységek tekinthetők környezetileg fenntarthatónak. Ez az osztályozás segít a befektetőknek és a vállalatoknak azonosítani és előmozdítani azokat a tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak az EU fenntarthatósági célkitűzéseihez, például az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az erőforrás-hatékonyság növeléséhez.
A vállalati fenntarthatósági jelentések és az EU Taxonómia összefüggése abban rejlik, hogy az EU Taxonómia keretrendszere nyújt iránymutatást a vállalatok fenntarthatósági és pénzügyi jelentéseiben a fenntartható beruházási (CapEx) és működési (OpEx) költségekről és az árbevétel kapcsán. A Taxonómia segít meghatározni, hogy mely tevékenységek gyakorolnak hatást a fenntarthatóságra és felelnek meg a fenntarthatósági kritériumoknak, ezáltal standardizálva és összehasonlíthatóvá téve a fenntarthatósággal kapcsolatos kiadásokat.
Összességében a fenntarthatósági jelentések és az EU Taxonómia integrálása elősegíti a fenntartható beruházások növekedését és a vállalatok felelősségteljes működését az Európai Unióban.
Miben számíthat ránk?
A vállalati fenntarthatóság sokak számára egy szövevényes keretrendszer, számunkra azonban mindennapi munkánk. Szakértőink átfogó támogatást nyújtanak a fenntarthatósági jelentések elkészítésében, biztosítva, hogy vállalata megfeleljen a legújabb szabályozásoknak és fenntarthatósági elvárásoknak.
- Első lépésként azonosítjuk az Ön vállalatára vonatkozó kötelezettségeket, mint például a CSRD, SFDR, CBAM, CSDDD, EUDR. Emellett feltérképezzük az önkéntes rendszereket, mint a GRI, az SBTi vagy EcoVadis, amelyek segíthetnek fenntarthatósági céljai elérésében.
- Feltárjuk a jelenlegi állapotot és azonosítjuk a fejlesztési lehetőségeket.
- Közreműködünk a fenntarthatósági jelentés elkészítésében, amely részletesen bemutatja a vállalat fenntarthatósági teljesítményét.
- Olyan stratégiát dolgozunk ki, amiben meghatározzuk a beavatkozási területeket és célkitűzéseket.
- Szükség esetén segítünk a stratégia végrehajtásában, beleértve az adatgyűjtés és monitorozás módszertanának kialakítását, a kulcsindikátorok kijelölését és a monitorozási rendszer felállítását. Javaslatot teszünk a megfelelő szoftveres eszközökre, amelyek segítik a fenntarthatósági adatok gyűjtését, kezelését és az éves jelentéstételt.
Ügyfeleink projekt szintű megkeresések esetén is számíthatnak ránk.
A pénzügyi szektor szereplőinek segítünk a befektetések zöld arányának növeléséhez szükséges szakmai tanácsadással, legyen szó zöld hitel keretrendszer kidolgozásáról vagy felülvizsgálatáról, portfólió fenntarthatósági átalakításához szükséges stratégia kidolgozásáról és végrehajtásának támogatásáról, SFDR jelentés összeállításáról vagy egyéb fenntarthatósági szakértői ismeretet igénylő folyamatról.
Ügyfeleink projekt szintű megkeresések esetén is számíthatnak ránk. Szakértőink elkészítik beruházások, fejlesztések fenntarthatósági stratégiáját a célkitűzésrendszer, a beavatkozások meghatározásával és a teljesítés előrehaladásának nyomonkövetésére szolgáló KPI-ok, monitorozási módszertan meghatározásával.
Meglévő épületek tekintetében foglalkozunk GRI és CSRD ESRS alapú fenntarthatósági átvilágításában, fenntarthatósági beavatkozási stratégiák kidolgozásában, EU Taxonómia megfeleltetésben.
A fenntarthatósági átalakulás egy folyamat, amelynek során szakértőink minden lépésnél támogatják Önt, hogy vállalata fenntarthatósági céljai valóra váljanak.
Az ASPA Kft. segíti ügyfeleit abban, hogy megfeleljenek a vállalati fenntarthatósági (a közhasználatban ismert betűszóval: ESG) követelményeknek, miközben támogatjuk őket abban is, hogy a fenntarthatóságot és a társadalmi hatást versenyelőnnyé formálják. Az ASPA Kft. ugyanakkor nem végez és nem kínál fel a 2023. évi CVIII. törvény (ESG törvény) hatálya alá tartozó, nyilvántartásba vételhez kötött ESG tanácsadói tevékenységet. Amennyiben az Ön igénye kifejezetten az ESG törvény hatálya alá tartozó ESG tanácsadói feladat igénybevételére irányul, azt kizárólag az SZTFH mint illetékes hatóság által akkreditált szakértőink teljesítik önálló, az ASPA Kft-től független jogalanyként, egyéni vállalkozói jogviszonyban.