- Az EU Omnibus I jogalkotási csomagja 2025. február 26-án jelent meg. A javaslatcsomag célja, hogy enyhítse a vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelv (CSRD), az EU taxonómiai rendelet, a Vállalati Fenntarthatósági Due Diligence Irányelv (CSDDD) és a CBAM jelentéstételi követelményeit, csökkentve az adminisztratív terheket, különösen a kisebb cégek számára.
- A Tiszta Ipari Megállapodás (Clean Industrial Deal) – szintén 2025. február 26-án publikálva – 100 milliárd eurót mozgósít a tiszta technológiák előmozdítására, támogatva a szén-dioxid-semleges ipari átállást.
- A két csomag az európai gazdaság fenntarthatósági átalakulásának két különböző típusú eszközét érinti: az Omnibus I csomag a vállalati fenntarthatósági jogszabályi kötelezettségek körét – és azok adminisztrációs terheinek csökkentését –, míg a Tiszta Ipari Megállapodás a fenntarthatósági átalakulás finanszírozási lehetőségeken keresztüli ösztönzését.
- A cégek számára pozitív változások lehetnek az adminisztratív teher csökkentése és az újabb finanszírozási lehetőségek, de aggályok merülhetnek fel a jelentési követelmények lazításával kapcsolatban.
Az Európai Unió 2025. február 26-án két kulcsfontosságú javaslatot tett közzé, az omnibus I jogalkotási csomagot, amely a vállalati fenntarthatósági beszámolási követelményeket enyhíti, és a Tiszta Ipari Megállapodást (Clean Industrial Deal), amely a tiszta technológiák fejlesztését és alkalmazását támogatja. E cikk ismerteti ezeket az egyelőre javaslattételi fázisban lévő csomagokat, elemzi várható hatásukat a vállalatokra, és értékeli, mennyire támogatják a fenntarthatóság eszméjét. Fontos mindemellett kiemelni, hogy mindaddig amíg a javaslatcsomag véglegesítésre és elfogadásra nem kerül, addig életben vannak a jelenleg érvényben lévő jogszabályok és az azok szerinti jelentéseket, beszámolókat az érintett vállalatoknak el kell készítenie.
Az EU Omnibus I Jogalkotási Csomagja
Az omnibus I javaslatcsomag a vállalati fenntarthatósági szabályozások egyszerűsítésére és az adminisztratív terhek csökkentésére fókuszál, különösen a kisebb cégek számára. A javaslatcsomag a következő kulcsfontosságú területeket érinti: a Vállalati Fenntarthatósági Beszámolási Irányelv (CSRD), a Vállalati Fenntarthatósági Due Diligence Irányelv (Corporate Sustainability Due Diligence Directive: CSDDD), az EU taxonómiai rendelet és a karbon-import vám ( Carbon Border Adjustment Mechanism: CBAM) jelentéstételi követelményei.
A csomagot két bizottsági közlemény (COM(2025) 80 és COM(2025) 81) egészíti ki, amelyek részletes elemzést tartalmaznak a javasolt változásokról, hangsúlyozva a versenyképesség növelését és a szabályozási terhek csökkentését.
Javasolt fontosabb változások
CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Beszámolási Irányelv)
- Az adatszolgáltató társaságok körének csökkentése: Az adatszolgáltatási követelmények csak az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalkozásokra vonatkoznának (azaz az 1000-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra, amelyek forgalma meghaladja az 50 millió EUR-t, vagy a mérlegfőösszeg meghaladja a 25 millió EUR-t). A hatálya alá tartozó vállalatok száma körülbelül 80%-kal csökkenne.
- „Értéklánc-felső korlát”: Azon vállalatok esetében, amelyek már nem tartoznak a CSRD hatálya alá (legfeljebb 1 000 alkalmazott), a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján önkéntes jelentéstételi standardot fogadna el, amely az EFRAG által kidolgozott KKV-szabványon (VSME) alapul. Ez a szabvány korlátozza azokat az információkat, amelyeket a CSRD hatálya alá tartozó vállalatok vagy bankok kérhetnek az értékláncukban részt vevő, 1000 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoktól.
- A Bizottság kötelezettségvállalása az európai fenntarthatósági beszámolási standardok (ESRS) felülvizsgálatára: A Bizottság felülvizsgálná az ESRS-t létrehozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust annak érdekében, hogy csökkentse az adatpontok számát, tisztázza a rendelkezéseket, javítsa az egyéb jogszabályokkal való összhangot és csökkentse az adatpontok számát.
- Az ágazatspecifikus szabványokra vonatkozó követelmény törlése: A javaslat törli a Bizottság ágazatspecifikus standardok elfogadására vonatkozó felhatalmazását.
- A megalapozott bizonyosságot nyújtó standard megszüntetése: A javaslat megszünteti a Bizottság azon lehetőségét, hogy javaslatot tegyen a korlátozott bizonyossági követelményről az ésszerű bizonyossági követelményre való áttérésre. A korlátozott bizonyossági követelmény azt jelenti, hogy csak bizonyos alapvető információkat kell megadnia például egy vállalatnak az évente benyújtott fenntarthatósági jelentés kapcsán. Az ésszerű bizonyossági követelmény viszont szigorúbb és részletesebb adatokat és bizonyítékokat követelne meg. A javaslat megszüntetése azt jelenti, hogy a Bizottság nem javasolhatja a vállalatok számára, hogy lépjenek át a szigorúbb jelentési formára.
- A jelentéstételi követelmények elhalasztása: A csomag azt javasolja, hogy két évvel halasszák el a jelentéstételi követelmények alkalmazásának megkezdését azon nagyvállalatok esetében, amelyek még nem kezdték meg a CSRD végrehajtását (jelen esetben a közérdeklődésre számot tartó tőzsdén jegyzett nagyvállalatok), valamint a tőzsdén jegyzett kkv-k számára (2. és 3. hullám) annak érdekében, hogy a társjogalkotóknak legyen idejük elfogadni a Bizottság által javasolt változtatásokat.
CSDDD (VállalaEU Taxonómiai Rendeletti Fenntarthatósági Diligence Irányelv)
- A vállalatoknak több időt kapnának az új keret végrehajtására, egy évvel meghosszabbítva az átültetési határidőt (2027. július 26.) és a fenntarthatósági követelmények alkalmazásának határidejét (2028. július 26.). Addig is a Bizottság iránymutatásait 2026 júliusáig előrehozzák, így a vállalatok jobban építhetnek a bevált gyakorlatokra.
- Mentesítenék a vállalatokat azon kötelezettség alól, hogy a közvetett üzleti partnerek szintjén a gyakran összetett értékláncokban előforduló vagy előfordulható káros hatások szisztematikus mélyreható értékelését elvégezzék. Csak azokban az esetekben írják elő a közvetlen üzleti partneren túlmutató értéklánc tekintetében a teljes körű átvilágítást, ha a vállalat olyan hiteles információkkal rendelkezik, amelyek arra utalnak, hogy ott káros hatások merültek fel vagy merülhetnek fel.
- Egyszerűsítenék a fenntarthatósági átvilágítási követelményeket, például az értékelések közötti intervallumot egy évről 5 évre hosszabbítanák, és megszüntetnék az érdekelt felek bevonására vonatkozó kötelezettségeket. Ugyanakkor a vállalatoknak értékelniük kellene az átvilágítási intézkedéseik végrehajtását, és aktualizálniuk kellene azokat, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az intézkedések már nem megfelelőek vagy hatékonyak.
- Megszüntetnék azt a szankciót, hogy a környezetet, a társadalmi alapelveket, vagy a vállalatirányítási rendszert súlyosan sértő esetben a vevő a beszállítójával szerződést bontosn.
- Csökkentenék a kis- és középvállalkozásokra nehezedő terheket, korlátozva a kért információkat a CSRD önkéntes fenntarthatósági beszámolási standardjaiban meghatározott adatokra (EFRAG VSME).
- Átengednék a különböző nemzeti polgári jogi felelősségi rendszereket, visszavonva az uniós harmonizált feltételeket és a képviseleti eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségeket. A nemzeti jog határozza meg, hogy a polgári jogi felelősségre vonatkozó rendelkezései elsőbbséget élveznek-e a kár bekövetkezésének helye szerinti harmadik ország egyébként alkalmazandó szabályaival szemben;
- Összehangolnák az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó terveket a CSRD-vel.
- Kiterjesztenék harmonizációt az alapvető átvilágítási kötelezettségekre, biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket az Unióban.
- Törölnék a pénzügyi szolgáltatások bevonásáról szóló felülvizsgálati záradékot az átvilágításról szóló irányelvből.

EU Taxonómiai Rendelet
A cél itt is az adminisztratív terhek csökkentése, a fenntarthatóság átláthatóságának megőrzése mellett.
- A javaslatcsomag kezdeményezi a taxonómiai rendelet 8. cikkének módosítását, amely csökkenti a taxonómiai jelentéstételre kötelezett vállalatok számát. A módosítások önkéntes taxonómiai jelentéstételt irányoznak elő a 450 millió EUR alatti nettó árbevétellel rendelkező vállalatok számára, így csak a nagyvállalatok (1 000 főnél több alkalmazottat foglalkoztatók) kötelesek jelentést tenni.
- Azok a vállalatok, amelyek csak részben felelnek meg az uniós taxonómiai követelményeknek, önkéntesen beszámolhatnak részleges taxonómiai megfelelésükről, bemutatva törekvéseiket és előrehaladásukat.
- A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat dolgoz ki a jelentések tartalmának és megjelenítésének szabványosítása érdekében.
- A javasolt módosítások egyszerűsítenék a jelentési sablonokat, ami az adatpontok közel 70%-os csökkenését eredményezi.
- A vállalatok mentesülnének a taxonómia-elfogadhatóság és pénzügyileg nem lényeges gazdasági tevékenységeik összehangolása alól, ha azok nem haladják meg a teljes forgalmuk, tőkekiadásaik vagy eszközállományuk 10%-át.
- Javasolták a pénzügyi intézmények fő teljesítménymutatóinak, különösen a bankok zöldeszköz-mutatójának módosítását, hogy a bankok kizárhassák a GAR nevezőjéből azokat a kitettségeket, amelyek olyan vállalkozásokhoz kapcsolódnak, amelyek nem tartoznak a CSRD jövőbeli hatálya alá.
- A Bizottság konzultációt indít a vegyi anyagok használatával és jelenlétével kapcsolatos szennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó kritériumok egyszerűsítéséről, amelyek horizontálisan alkalmazandók az uniós taxonómia szerinti valamennyi gazdasági ágazatra.
CBAM (Szén-dioxid-határigazítási Mechanizmus)
- A változások 2026-tól mentesítenék a CBAM-kötelezettségek alól a kis importőröket, főként a kkv-kat és a magánszemélyeket, akik kis mennyiségű CBAM-árut importálnak EU-n kívüli országokból, alacsony beágyazott kibocsátással. A küszöbérték évi 50 tonna lenne, ami importőrenként átlagosan körülbelül 80 tonna CO2-egyenértéknek felel meg. Ezekre az importőrökre a továbbiakban nem vonatkoznak CBAM-kötelezettségek. Ez körülbelül 182 000 importőrt érint, ami az összes importőr 90%-a. Az Európai Bizottság szerint ez az intézkedés csak az 1%-ot teszi ki a CBAM-áruk beágyazott kibocsátásából, mivel a maradék 99% továbbra is a CBAM hatálya alá tartozik.
- A CBAM hatálya alá tartozó importőrök esetében a javasolt változtatások megkönnyítenék a jelentéstételi követelményeknek való megfelelést, a nyilatkozattevők engedélyezésének, a kibocsátások kiszámításának, a jelentéstételi követelményeknek és a pénzügyi felelősségnek való megfelelést egyszerűsítenék.
- Ez a CBAM-ot hatékonyabbá tevő intézkedések párosulnának a visszaélés elleni rendelkezések megerősítésével.

Ezek a változások összhangban állnak az Európai Bizottság Versenyképességi Iránytűjével, amely legalább 25%-os adminisztratív tehercsökkentést céloz a nagy cégek számára, és 35%-osat a KKV-k számára 2029-re.
A CBAM változtatásainak célja az adminisztratív terhek csökkentése a kisvállalkozások és alkalmi importőrök számára, miközben a CO2-kibocsátás 99%-át továbbra is lefedik. Az egyszerűsítések eredményeként kevesebb jelentési kötelezettség vonatkozik majd a vállalkozások 90%-ára, és a javaslatok az eddigi tapasztalatokat tükrözik. Az egyszerűsítés a CBAM felülvizsgálatának és megerősítésének előfeltétele, melynek középpontjában a kiterjesztés lehetősége áll. A következő lépés a CBAM teljes körű felülvizsgálata, amely kiterjedhet más ETS-ágazatokra, downstream termékekre és közvetett kibocsátásokra. A Bizottság vizsgálja továbbá az exportőrök támogatását, hogy elkerüljék a kibocsátásáthelyezés kockázatát. Várható, hogy 2026 elején jogalkotási javaslatokat terjesztenek elő.
Várható hatások a vállalatokra
Az omnibus I csomag megítélése elég vegyes a fenntarthatóság szempontjából:
Pozitív hatások
- A kisebb vállalatokat, kkv-kat védi a javaslat azáltal, hogy korlátozná, hogy milyen fenntarthatósági információkat kérhetnek tőlük a nagyobb cégek. Az önkéntes standard szerint a kkv-k csak olyan adatokat lennének kötelesek megadni, amelyeket a standard meghatároz, így elkerülhetik a túlzott adminisztratív terheket. Az új szabályozás egyszerűsítené a fenntarthatósági átvilágítási követelményeket, és csökkentené az ilyen információk megszerzésének gyakoriságát. Összességében ezek az intézkedések enyhítenék a kisebb vállalatokra nehezedő nyomást, és csökkentenék a kapcsolódó költségeket.
- Az adminisztratív terhek csökkentése időt és erőforrásokat szabadíthat fel, lehetővé téve, hogy a cégek a fenntarthatósági kezdeményezésekre, például a zöld technológiák bevezetésére koncentráljanak, nem pedig a jelentéstételi kötelezettségekre. Kérdés, hogy csoportosítottak e már erőforrást a jelentéstételre, és ha igen, akkor a felszabaduló erőforrásokat az érintettek valóban a zöld technológiák bevezetésére fogják-e fordítani, illetve a fenntarthatósági teljesítménnyel való szembesülés nélkül – amely az ESG jelentés természetes következménye – marad-e a cégekben kellő motiváció a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalásokra, lesz e stratégiai elképzelés a fejlődési útvonalakra. A jelentési határidők elhalasztása több időt ad a felkészülésre, különösen a kisebb cégek számára, amelyeknek gyakran korlátozott erőforrásaik vannak a megfelelőségi rendszerek kialakítására.
- A kkv-k mentesülnek a nagyvállalati üzleti partnereiktől érkező szükségtelen információkérésektől, ami csökkenti az adminisztratív terheiket.
- A legjelentősebb költségmegtakarítás várhatóan a közvetett üzleti partnerek szintjén felmerülő káros hatásokra vonatkozó átvilágítási kötelezettségek egyszerűsítéséből és a ritkább (5 évente) rendszeres nyomon követésből ered.
- A CBAM követelmények enyhítése az érintett cégek számára csökkenti szintén az adminisztrációs költségeket.
Negatív hatások
- A jelentési követelmények lazítása csökkentheti a transzparenciát, ami hátrányosan befolyásolja a fenntarthatósági teljesítmény nyomon követhetőségét.
- A késleltetett bevezetés lassíthatja a fenntarthatósági célok felé haladást, mivel a cégek halogathatják a fenntarthatósági gyakorlatok bevezetését, egyáltalán az „alapállapot” elkészítését. Alapállapot nélkül a változások nem detektálhatók, ennél fogva az egész struktúra monitoringja időben kitolódik.
- Az adatpontok jelentős csökkentése és az ágazat-specifikus szabványok eltörlése kevesebb részletes adatot jelent a fenntarthatósági teljesítményről. Ez nehezítheti a különböző cégek teljesítményének összehasonlítását és az ESG teljesítmény pontos értékelését.
- A kikönnyített fenntarthatósági információk több lehetőséget biztosítanak a zöldre mosásra a kevésbé egzakt adatok közlésével.
- A fenntarthatósági szabályozás jelentős mértékű változtatása zavaros szabályozási környezetet hoz létre, nehezítve a cégek számára a megfelelést, valamint a kompetens tanácsadói bázis kialakulását.
- Az omnibusz I csomag javasolja az önkéntes jelentési szabványok bevezetését azok számára, akik kikerülnek a CSRD hatálya alól (például az EFRAG VSME alapján). Ez anomáliát hozhat létre az értéklánc-jelentésben. Ha a kötelezően jelentő cégek nem kapnak megfelelő információkat az értékláncukban lévő kisebb cégektől, az hiányos vagy téves hatáselemzést eredményezhet. Ez különösen azért fontos, mert általában a „tipikus” nagyvállalat beszállítói köre lényegesen nagyobb erőforrásfelhasználással, kibocsájtással, foglalkoztatotti létszámmal jellemezhető, mint maga a nagyvállalat. A kisebb cégek kizárása a jelentési kötelezettség alól tehát potenciálisan csökkentheti a fenntarthatósági felelősségvállalást, különösen azokban az ágazatokban, ahol a kisebb cégek jelentős környezeti hatással lehetnek.
- Az omnibusz csomag CBAM követelményeinek enyhítése, bár célszerűségi és versenyképességi okokból indokolt lehet, potenciális negatív hatásokat rejt magában a fenntarthatóságra. A kis importőrök mentesítése és a jelentési kötelezettségek egyszerűsítése növelheti a szén-dioxid-kibocsátást, csökkentheti a fenntarthatósági motivációkat, és lehetővé teheti a rendszer kikerülését. Emellett az EU klímavédelmi elkötelezettségeinek gyengülése is aggodalomra ad okot. Bár az Európai Bizottság szerint az enyhítések csak minimális hatást fognak gyakorolni a teljes kibocsátásra (1%), a fenntarthatósági célok szigorú elkötelezettségei mellett még ez a minimális hatás is jelentős lehet, különösen hosszú távon.
A Tiszta Ipari Megállapodás (Clean Industrial Deal)
A Tiszta Ipari Megállapodás egy átfogó stratégia, amely a szén-dioxid-semleges ipari átállást támogatja, miközben a gazdasági versenyképességet is növeli. A következő kulcsfontosságú elemeket tartalmazza
- Finanszírozás: 100 milliárd euró mozgósítása az EU-ban gyártott tiszta technológiák támogatására, ebből 2025-ben 6 milliárd euró az Innovációs Alapból, amely ipari szén-dioxid-semlegesítésre, hidrogéntermelésre és akkumulátorgyártásra fordítható.
- Energiaárak: Intézkedés az energiaárak csökkentésére.
- Nyersanyagellátás: Az EU Kritikus Nyersanyag Központjának létrehozása a kulcsfontosságú fémek és ásványok közös beszerzésére, csökkentve a kínálati lánctól való függőséget, például a lítium, kobalt és ritkaföldfémek esetében.
- Piaci ösztönzés: Támogatás a tiszta termékek piacának fejlesztésére, például a körforgásos gazdaság előmozdításával, valamint intézkedések a tiszta technológiák, például napenergia, szélerőművek és hőszivattyúk gyártásának növelésére.
- Nemzetközi együttműködés: Partnerségek kialakítása harmadik országokkal a tiszta technológiák globális terjesztésére, támogatva az EU klímacéljait, például a 2040-es 90%-os üvegházhatású gáz-kibocsátás-csökkentési célt.
A csomag az Antwerp-i Nyilatkozaton (Antwerp Declaration) és a Tiszta Átmeneti Párbeszéden (Clean Transition Dialogue) alapul, amelyek ipari vezetők, társadalmi partnerek és civil szervezetek bevonásával készültek.
Hatások a vállalatokra
A Tiszta Ipari Megállapodás közvetlenül támogatja a cégeket a fenntarthatósági átállásban:
- Pozitív hatások
- Pénzügyi támogatás és ösztönzők a tiszta technológiák bevezetéséhez csökkenthetik a cégek szén-dioxid-lábnyomát és javítják versenyképességüket.
- Az energiaárak csökkentése különösen az energiaigényes iparágak számára lehet előnyös a működési költségek kapcsán.
- Új piaci lehetőségek nyílhatnak a tiszta technológiák szektorában – például a napenergia vagy a hidrogéntermelés területén – hosszú távú növekedési potenciált kínálva.
- Negatív hatások
- Az átállási költségek – például új technológiák bevezetése – jelentős beruházásokat igényelhetnek, amely különösen a kisebb és korlátozott tőkével rendelkező cégek számára lehet megerőltető.
- A szabályozási változások és a nyersanyagellátás biztosítása körül esetleges bizonytalanságok – például a kritikus nyersanyagok beszerzése – további kockázatokat jelenthetnek.
A csomagok hatása a vállalati fenntarthatóságra
Mindkét csomag a vállalati fenntarthatóság előmozdítását célozza, de eltérő módon és hatással:
Az omnibus csomag valószínűleg csökkenti az adminisztratív terheket, ami pozitívan lehet a cégek számára. Azonban a jelentési követelmények lazítása, különösen a kisebb cégek kizárása, csökkentheti a transzparenciát, a motivációt és a felelősségvállalást.
Egy táblázatban összefoglalva az omnibus csomag hatásai:
Terület | Pozitív hatás | Negatív hatás |
---|---|---|
CSRD | Későbbi jelentési határidők, kevesebb teher | Transzparencia csökkenése, kisebb cégek kizárása |
CSDDD | Több felkészülési idő | Potenciális késedelem a due diligence-ban |
EU Taxonómia | Egyszerűbb jelentés | Bizonytalanság a változásokban |
CBAM | Enyhített jelentési kötelezettségek | Transzparencia csökkenés és lehetőség a rendszer kikerülésére |
A Tiszta Ipari Megállapodás egyértelműen támogatja a fenntarthatóságot, mivel közvetlenül ösztönzi a tiszta technológiák fejlesztését és alkalmazását. A 100 milliárd eurós finanszírozás és az energiaárak csökkentése konkrét eszközöket biztosít a cégek számára a zöld átálláshoz, ami kulcsfontosságú a klímacélok eléréséhez. Azonban a rövid távú átállási költségek és a piaci verseny növekedése kihívást jelenthet, különösen a kisebb cégek számára.
Egy táblázatban összefoglalva a Tiszta Ipari Megállapodás hatásai:
Terület | Pozitív hatás | Negatív hatás |
---|---|---|
Finanszírozás | 100 milliárd euró tiszta technológiákra | Rövid távú beruházási költségek |
Energiaárak | Csökkent költségek | Bizonytalanság a hosszú távú hatásokban |
Nyersanyagellátás | Kritikus nyersanyagok biztosítása | Függőségi kockázatok csökkentése időigényes lehet |
Piaci Ösztönzés | Új piaci lehetőségek a tiszta technológiákban | Növekedő verseny új szereplőkkel |