Site Overlay

Termékek környezeti hatása – életciklus elemzés, karbonlábnyom számítás

CFP, EPD, LCA… Mi micsoda, mit, miért és kiknek érdemes ezzel foglalkozni, illetve hogyan zajlik a gyakorlatban?

Melyek a karbonlábnyom-számítás kapcsán leggyakrabban emlegetett fogalmak?

Az LCA (Life Cycle Assessment – életciklus-elemzés) egy olyan módszertan, amely egy termék vagy szolgáltatás teljes életciklusára kiterjedően vizsgálja annak környezeti hatásait. Az elemzés a nyersanyag-kitermeléstől kezdve a gyártáson, szállításon, használaton át egészen az életciklus végi kezelésig (pl. újrahasznosítás, ártalmatlanítás) követi végig a terméket. Az LCA számszerűsíti többek között az üvegházhatású gázok kibocsátását, az energia- és vízfogyasztást, valamint egyéb környezeti hatásokat, és megalapozza több szabványos környezetértékelési és fenntarthatósági eszköz – például a karbonlábnyom vagy az EPD – számítását is.

  • Vállalati karbonlábnyom: egy szervezet egész működésére vonatkozik, beleértve például az irodai energiafogyasztást, járműhasználatot, utazásokat, hulladékkezelést, beszállítói láncot stb.
  • Termék karbonlábnyom (CFP): kizárólag egy adott termék vagy szolgáltatás életciklusához kapcsolódó kibocsátásokat foglalja magában.

CFP – termék karbonlábnyom

  • azonosítani a legnagyobb kibocsátási forrásokat a termék életciklusa során;
  • csökkenteni a gyártási és logisztikai költségeket;
  • összehasonlítani különböző gyártók azonos/hasonló termékeinek előállításával járó karbonkibocsátást;
  • megfelelni a fenntarthatósági elvárásoknak, szabályozásoknak, és ESG-keretrendszereknek;
  • felkészülni a karbonköltség-jellegű adókra vagy kvótákra, zéró karbon jellegű célkitűzések elérésére;
  • előnyt szerezni tendereken, közbeszerzéseken, multinacionális beszállítói láncokban;
  • alátámasztani marketingüzeneteket, ha azokat hiteles karbonlábnyom-adatokra alapozzák.
  • Az LCA egy átfogó módszertan, amely egy termék vagy szolgáltatás teljes életciklusára vonatkozóan értékeli számos környezeti hatáskategóriában a kibocsátásokat és erőforrás-felhasználást. Ilyen hatáskategóriák például:
    • globális felmelegedési potenciál (GWP),
    • savasodási potenciál,
    • eutrofizációs hatás,
    • fosszilis erőforrás-felhasználás,
    • vízhasználat stb.
  • A CFP az LCA egy részhalmaza, amely kizárólag az üvegházhatású gázok kibocsátására (azaz a GWP-re) fókuszál. Célja, hogy egy adott termék CO₂e kibocsátását meghatározza a teljes életciklus során – a cradle-to-gate vagy cradle-to-grave határokon belül.
  • a teljes körforgás, azaz a nyersanyagtól a használat végéig – az újrahasznosításon vagy újrahasználaton át – a megsemmisítésig
  • jellemzője: komplexebb számítási módszer, amely részletesebb képet ad az adott termék teljes ÜHG hatásáról.
  • alkalmazási területek: jellemzően végtermékeknél vagy olyan termékeknél, ahol az adott termék teljes életciklus folyamatára nagy rálátás és kellően pontos adatforrás áll rendelkezésre.

  • Ügyféligények feltérképezése
  • Célmeghatározás (belső döntéstámogatás, beszállítói követelmény, marketing stb.)
  • Rendszerhatárok kijelölése (cradle-to-gate vagy cradle-to-grave)
  • Anyag- és energiaáramok
  • Szállítási módok és távolságok
  • Gyártási paraméterek
  • Csomagolás
  • Termék értékesítése utáni életúttal járó folyamatok és kibocsátásaik (amennyiben releváns)
  • Életciklus végi kezelés (amennyiben releváns)
  • Elsődleges adatok begyűjtése (ügyféltől)
  • Másodlagos adatok begyűjtése (adatbázisokból, publikált adatokból, szoftver adatokból stb.)
  • A termék életciklus-rendszerének felépítése és modellezése
  • A kibocsátások számítása a kiválasztott szabvány szerint 
  • Az eredmények tételes lebontása
  • A számítási eredmények bemutatása
  • Azonosított karbonkibocsátási „hot spot”-ok azonosítása
  • Csökkentési javaslatok (pl. logisztika optimalizálása, anyagváltás) 
  • Kommunikációs útmutató a CFP használatához

Mikor van szükség harmadik fél által hitelesített termékkarbonlábnyom-számításra?

Karbonlábnyom számítás
  • a hitelesített tanúsítványt egy harmadik fél (pl. nemzetközi partner, hatóság) kifejezetten megköveteli;
  • terméktanúsítást, környezetvédelmi címkét kívánnak szerezni (pl. EPD – Environmental Product Declaration);
  • zöld közbeszerzéseken, EU-s projekteken ez előírás.

ASPA Kft. hitelesítésre alkalmas termékkarbonlányom-számítási dokumentációt ad át.

EPD – környezetvédelmi terméknyilatkozat

Mi az EPD?

Az EPD (Environmental Product Declaration) a környezetvédelmi terméknyilatkozat rövidítése, és egy független, ellenőrzött és bejegyzett dokumentum, amely átlátható és összehasonlítható információkat mutat be arról, hogy az adott termék hogyan befolyásolja a környezetet a teljes életciklusa során. Egy nemzetközi szabványon alapuló, függetlenül hitelesített dokumentum, amely egy termék vagy szolgáltatás teljes környezeti hatásait mutatja be annak teljes életciklusa során. Az EPD alapját egy életciklus-elemzés (LCA) képezi, amely az ISO 14025 és az EN 15804 szabványok szerint készül.

  • A CFP kizárólag a termék életciklusa során kibocsátott ÜHG mennyiség (szén-dioxid-egyenérték (CO₂e)) kiszámítására koncentrál.
  • Az EPD a termék számos környezeti hatását vizsgálja: ÜHG-kibocsátás, savasodási potenciál, vízfogyasztás, erőforrás-használat stb.
  • A CFP lehet belső használatú adat, míg az EPD nyilvánosan közzétett, függetlenül hitelesített dokumentum.

Az LCA egy tudományosan megalapozott elemzési eljárás, amely számszerűsíti egy termék vagy szolgáltatás teljes életciklusára vonatkozó környezeti hatásait – többek között a globális felmelegedési potenciált (GWP), energiafelhasználást, vízfogyasztást, savasodási potenciált és egyéb hatáskategóriákat. Ez a számítás képezi az EPD szakmai- és adatalapját.

Az EPD pedig egy szabványos formátumban (pl. EN 15804 vagy ISO 21930), független harmadik fél által hitelesített dokumentum, amely közérthetően és összehasonlítható módon teszi közzé az LCA alapján készült eredményeket. Az EPD célja, hogy átlátható információt nyújtson a termék környezeti teljesítményéről például a vásárlók, projektpartnerek vagy közbeszerzők számára.

Az EPD különösen hasznos olyan termékek esetén, ahol azok olyan felhasználásra kerülnek, amelyek végtermékéről életciklus-elemzés készül. Ilyen például az építőipar, az építőanyagok, nyílászárók, szigetelések, burkolatok, illetve nagy energia- vagy anyagigényű ipari termékek esetében. Sok esetben keresett a zöld épületminősítésre (pl. LEED, BREEAM stb.) törekvő építőipari beruházások terén. Emellett bármely exportáló vállalat számára előnyös lehet, ha zöld közbeszerzési feltételek vagy multinacionális vevői követelmények merülnek fel.

  • Növeli a termék transzparenciáját és versenyképességét.
  • Előnyt jelenthet zöld beruházásoknál.
  • Könnyíti a részvételt zöld közbeszerzésekben.
  • Előnyt jelenthet nemzetközi beszállítói láncban.
  • Marketing és kommunikációs szempontból is erősíti a vállalat fenntarthatósági hitelességét.
  • Elősegíti az ESG-jelentések, EU Taxonómia követelmények teljesítését.

Milyen szabványokat alkalmazunk?

  • ISO 14064-1 – Vállalati karbonlábnyom (Corporate Carbon Footprint, CCF): Ez a szabvány a szervezeti szintű ÜHG-leltár elkészítéséhez nyújt irányelveket. Három fő kibocsátási körre terjed ki (ÜHG protokol scope 1, 2 és 3)
  • ISO 14067 – Termék karbonlábnyom (Carbon Footprint of a Product, CFP): ez a szabvány a termékszintű ÜHG-leltár elkészítéséhez nyújt irányelveket.
  • ISO 14025 – Környezetvédelmi terméknyilatkozat (Environmental Product Declaration, EPD): ez a környezetvédelmi terméknyilatkozatok úgynevezett hármas típusú (Type III) szabványa, amely meghatározza az EPD elkészítésével, és harmadik fél általi hitelesítésével és közzétételével (regisztráció) szembeni elvárásokat.
  • ISO 14040 és ISO 14044 – életciklus elemzés (Life Cycle Assessment, LCA): ezek a szabványok az életciklus-elemzés felépítését, szabályait és módszertanát, tartalmi elemeit fektetik le.

Miért érdemes karbonlábnyom-számítást készíttetni?

1. Vásárlói és megrendelői elvárások változása

A környezettudatos fogyasztók és B2B megrendelők ma már nemcsak a termék árát, minőségét és szállítási idejét nézik – hanem a környezeti teljesítményét is. Egyre több tender, beszállítói kiírás és partneri együttműködés tartalmaz olyan kritériumokat, amelyek a karbonlábnyom meglétéhez, csökkentéséhez vagy hitelesítéséhez kötődnek.

2. Banki és pénzügyi szektor elvárásai

A bankok és pénzügyi intézmények, befektetők – különösen zöld pénzügyi termékek esetén – egyre gyakrabban kérnek karbonlábnyom-számítást. A fenntarthatósági kritériumok megjelennek zöld hitelek, ESG teljesítményhez kapcsolódó finanszírozási konstrukciók, EU Taxonómia szerinti beruházások esetén, sőt, kedvezőbb kondíciókat is biztosíthatnak azoknak a cégeknek, amelyek bizonyítani tudják karboncsökkentési céljaikat.

3. Piachoz való alkalmazkodás és reputáció

A karbonlábnyom-számítás segít elkerülni a „greenwashing” vádját, hiszen tényszerű, szabványokon alapuló mérési eredményekkel támasztható alá a fenntarthatósági kommunikáció. A tudatos vállalati magatartás – különösen egy ellenőrzött, hitelesített karbonlábnyom esetén – bizalmat épít a fogyasztók, partnerek és munkavállalók körében.

A termékkarbonlábnyom-számítás (CFP) és környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD) nem csupán fenntarthatósági eszközök, hanem stratégiai befektetés a jövőbe. A vállalatok nemcsak a környezetért, hanem saját versenyképességükért is dolgoznak, amikor átláthatóvá és csökkenthetővé teszik karbonkibocsátásaikat.

Vállalati Fenntarthatósági Diligence Irányelv