A fenntarthatósági szabályozások hatása a KKV-kra: kihívásból lehetőség
Képzeljük el, hogy egy hatalmas, jól olajozott gépezetben dolgozunk, ahol minden fogaskeréknek tökéletesen kell illeszkednie. Most képzeljük el, hogy a gépezet szabályai megváltoznak, és nem csupán a mi fogaskerekünknek, hanem az összes, velünk kapcsolatban álló kisebb fogaskeréknek is alkalmazkodnia kell.
Ez a helyzet a magyarországi kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára a fenntarthatósági szabályozások labirintusában. De mi van, ha ez a „labirintus” valójában egy új, virágzó ökoszisztéma, ahol a leggyorsabban alkalmazkodók aratják le a babérokat?
A fenntarthatóság már nem csupán egy divatos kifejezés, hanem a versenyképesség kulcsa. Személyes tapasztalataink, valamint több felmérés szerint is a magyar vállalatok közel fele még csak most ismerkedik a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv) követelményeivel, ami azt jelenti, hogy a KKV-k előtt nyitva áll a lehetőség, hogy előnyt szerezzenek a fenntarthatóság terén.
Az elmúlt években az Európai Unió példátlan lendülettel hozta tető alá a fenntarthatósági szabályozások sorát, amelyek célja a zöld átmenet felgyorsítása és egy fenntarthatóbb gazdaság megteremtése. Ez a „cunami” azonban nem csak a nagyvállalatokat érinti, hanem a beszállítói láncon keresztül a KKV-kat is. A fenntarthatósági szabályozás robbanásszerű fejlődése átalakítja a gazdasági kapcsolatokat.
Magyarországon a Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelvet (Corporate Sustainability Due Diligence Directive, CSDDD) figyelembe vevő ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) 2024. január 1-jén lépett hatályba, amely nemcsak a nagyvállalatokat, hanem közvetett módon beszállítóikat is kötelezi adatszolgáltatásra. A hazai jogszabály lefekteti azokat az alapokat, amelyekre a hazai vállalatoknak építeniük kell fenntarthatósági törekvéseiket. A törvény előírja a fenntarthatósági átvilágítást és az éves ESG-beszámoló készítését, amely a beszállítói lánc fenntarthatósági átvilágítását is magába foglalja.
A Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) 2024-től fokozatosan lép életbe, és bár elsőre úgy tűnhet, hogy ez csak a nagyvállalatokra vonatkozik, a valóság ennél árnyaltabb. A CSRD előírja, hogy a jelentésköteles vállalatoknak nem csupán a saját működésükről, hanem a teljes értékláncukról is be kell számolniuk, beleértve a beszállítóikat is. Magyarországon a CSRD-t a Számviteli törvény módosításával ültették át.
Ez azt jelenti, hogy ha Ön egy nagyobb (CSRD vagy ESG törvény hatálya alá tartozó) magyar vagy külföldi vállalat beszállítója, akkor partnere hamarosan adatokat fog kérni Öntől. Nem csupán arról, hogy mennyi energiát használ, vagy mennyi hulladékot termel, hanem arról is, hogy például milyen a munkavállalói elégedettség mértéke a vállalatnál. A „láthatatlan kéz” tehát a beszállítói láncon keresztül eléri a KKV-kat is, és arra ösztönzi őket, hogy tegyék átláthatóvá és mérhetővé fenntarthatósági teljesítményüket. Gondoljunk csak bele: ha egy KKV olyan terméket vagy szolgáltatást szállít, amelynek előállítása során környezetszennyezés vagy emberi jogi visszaélés történik (akár a KKV saját működésében, akár annak saját beszállítóinál), akkor az anyagi vagy egzisztenciális kockázatot jelent a megrendelő nagyvállalat működésére. Ezért a nagyvállalatok kénytelenek lesznek szigorú átvilágítási folyamatokat bevezetni, amelyek a KKV-kat is érintik. A szabályozási rendszer tehát nem csak egy újabb papírmunka, hanem egy etikai és jogi elvárás, amely a teljes beszállítói láncot tisztábbá és felelősebbé teszi.
Ugyan az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jogszabályok keretei is valószínűleg változnak („Omnibusz I. csomag”, „Stop the clock” részleteiről és hatásairól egy korábbi cikkünkben számoltunk be: Az EU Omnibus I jogalkotási csomagja és a Tiszta Ipari Megállapodás várható hatása a vállalati fenntarthatóságra – ASPA), amely várhatóan érinteni fogja a hazai ESG törvényt és a Számviteli törvényt (a nem pénzügyi jelentési kötelezettség, vagyis az „ESG jelentés” kapcsán) is, ez azonban nem jelenti azt, hogy a KKV-k számára a fenntarthatósági kérdések teljesen háttérbe szorulnának – épp ellenkezőleg, vevői szempontból továbbra is kritikus szerepet játszanak a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) teljesítményük leglényegesebb területein. Bár az „omnibusz csomag” és a „stop the clock” rendelkezések átmenetileg enyhítik a nyomást, a folyamat nem állt le. A szabályozások továbbra is a leglényegesebb területekre koncentrálnak, és a KKV-k számára ez értékes időt biztosít arra, hogy alkalmazkodjanak, fejlesszék működésüket, és előnyre tegyenek szert a fenntarthatósági versenyben. Az átláthatóság és a mérhetőség olyan kulcsszavak maradnak, amelyek meghatározzák a fenntarthatóság jövőjét, és a KKV-k lehetőséget kapnak arra, hogy stratégiai szempontból is felzárkózzanak a globális trendekhez.
Más releváns szabályozások is hatással vannak a KKV-kra:
- EU Taxonómia: Egy olyan osztályozási rendszer, amely meghatározza, hogy mely gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak. Ez a rendszer nem közvetlenül kötelezi a KKV-kat, de óriási hatással van a finanszírozási lehetőségekre és a befektetői döntésekre. A bankok és befektetők egyre inkább a taxonómia-kompatibilis tevékenységeket preferálják, ami azt jelenti, hogy a fenntarthatóbb KKV-k könnyebben juthatnak zöld hitelekhez és befektetésekhez. Az EU Taxonómia tehát egyfajta „zöld minősítés”, amely megnyitja a kapukat a fenntartható finanszírozás felé. A KKV-kat közvetetten érinti, ha ügyfeleik vagy befektetőik elvárják a Taxonómiának való megfelelést.
- CBAM (Szén-dioxid-határkiigazítási Mechanizmus): Célja, hogy megakadályozza a „szén-szivárgást”. A CBAM az EU-n kívülről behozott egyes termékek (például acél, cement, műtrágya, alumínium, villamos energia, hidrogén) szén-dioxid-kibocsátására vet ki díjat, ami közvetlenül érinti az importra támaszkodó KKV-kat, és azokat, akiknek beszállítói lánca az EU-n kívülre nyúlik. Ha egy KKV olyan termékeket importál az unión kívülről, amelyek magas szén-dioxid-kibocsátással járnak, akkor a CBAM miatt magasabb költségekkel kell számolnia, hiszen az EU-n kívüli, több ÜHG kibocsátással járó technológia szén-dioxid kibocsátási különbözete után díjat kell fizetni. Ez ösztönzi a vállalatokat, hogy zöldebb beszállítókat keressenek, és csökkentsék saját szénlábnyomukat. A CBAM kapcsán az omnibus I. javaslatcsomag szintén könnyítéseket tartalmaz.
- EUDR (Erdőirtásmentes Termékekről Szóló Rendelet): Célja, hogy az EU piacára csak olyan termékek kerülhessenek, amelyek nem járultak hozzá az erdőirtáshoz vagy az erdőpusztuláshoz. Ez a rendelet különösen érinti azokat a KKV-kat, amelyek fát, pálmaolajat, szóját, kávét, kakaót, marhahúst vagy gumit tartalmazó termékeket importálnak az EU-n kívülről vagy forgalmaznak az unión belül. Az EUDR szigorú nyomonkövethetőségi és átvilágítási kötelezettségeket ír elő, ami azt jelenti, hogy a KKV-knak pontosan tudniuk kell, honnan származnak az alapanyagaik, és igazolniuk kell, hogy azok erdőirtásmentes területekről származnak. Ez egy újabb példa arra, hogy a termékalapú szabályozások hogyan hatnak lefelé a beszállítói láncban (bővebben: „az EUDR: amit tudni érdemes az erdőirtás elleni eu rendelettel kapcsolatban” cikkünkben).
A jogszabályi kötelezettségek mellett számos önkéntes, de egyre inkább iparági sztenderddé váló keretrendszer is létezik, amelyek segíthetnek a KKV-knak eligazodni a fenntarthatóság útvesztőjében. Ezek az iránytűk nem csupán a jelentéstételről szólnak, hanem a stratégiai gondolkodásmód kialakításáról is.
- TCFD (Task Force on Climate-related Financial Disclosures): Ajánlásai a klímával kapcsolatos pénzügyi kockázatok és lehetőségek átlátható közzétételére összpontosítanak. Bár a TCFD egy önkéntes keretrendszer, egyre több nagyvállalat alkalmazza, és elvárja a beszállítóitól is a TCFD-kompatibilis adatszolgáltatást. Egy KKV számára ez azt jelenti, hogy érdemes felmérnie a klímával kapcsolatos kockázatait (pl. szélsőséges időjárás, szén-dioxid-ár emelkedése) és lehetőségeit (pl. energiahatékonyság, megújuló energiaforrások), és ezeket integrálnia az üzleti stratégiájába. A TCFD segít abban, hogy a KKV-k ne csak reagáljanak a klímaváltozásra, hanem proaktívan kezeljék azt.
- TNFD (Task Force on Nature-related Financial Disclosures): A TCFD mintájára jött létre, de a természetre és a biodiverzitásra fókuszál. Ahogy a klímaváltozás, úgy a biodiverzitás csökkenése is jelentős pénzügyi kockázatokat rejt magában a vállalatok számára. A TNFD ajánlásai segítenek a vállalatoknak felmérni, hogy működésük hogyan hat a természetre, és hogyan függenek a természeti tőkétől. Bár ez még egy viszonylag új keretrendszer, a jövőben várhatóan egyre nagyobb szerepet kap, és a KKV-knak is érdemes lesz figyelembe venniük a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodást.
A beszállítói lánc gyenge láncszeme, vagy erős alapja?
Felmerülhet a kérdés: „Rendben, értem a szabályozásokat, de engem, mint KKV-t, konkrétan miért is érint ez?” Nos, a válasz egyszerű: a beszállítói láncban betöltött szerepe miatt. A magyar KKV-kat nem érinti közvetlenül a CSRD vagy az ESG törvény jelentéstételi kötelezettsége, de a beszállítói szerepük miatt gyakorlatilag szereplőkké válnak, hiszen vevőik, megrendelőik, befektetőik elvárásai a fenntarthatóbb termékek/szolgáltatások iránt egyre magasabb. Tehát a legtöbb magyar KKV számára a kötelezettségek közvetetten, a nagyobb partnereiken keresztül jelentkeznek. A nagyvállalatoknak ugyanis be kell számolniuk a teljes értékláncukról, és ez magában foglalja a KKV-k egy részét is. Emiatt a nagyvállalatok egyre gyakrabban kérnek adatokat, végeznek auditokat, és módosítanak szerződéses feltételeket.
Adatszolgáltatás és átvilágítási folyamatok
A leggyakoribb elvárás az adatszolgáltatás lesz. Készüljön fel arra, hogy partnerei kérdéseket fognak feltenni az energiafogyasztásáról, vízfogyasztásáról, hulladéktermeléséről, szén-dioxid-kibocsátásáról, a biológiai sokféleségről, munkavállalói jogokról és esélyegyenlőségről és egyéb fenntarthatósági kérdésekről. Nagyvállalati partnerek 5-10 kérdésből álló kérdőíveket küldhetnek, amelyeket a beszállítóknak ki kell tölteniük. Ez nemcsak egy egyszerű kérdőív kitöltését jelenti, hanem részletes, igazolt adatokra is szükség lehet. A CSDDD és a magyar ESG törvény előírja a fenntarthatósági átvilágítást, amely kiterjed a beszállítói láncra. Emellett az átvilágítási folyamatok is sűrűsödhetnek. A nagyvállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a beszállítói láncuk etikus és fenntartható legyen, ami helyszíni auditokat vagy részletes dokumentációk bekérését is jelentheti. A KKV-knak nem csak a környezetvédelem, hanem a munkáltatói és versenypiaci téren is biztosítaniuk kell fenntarthatóságukat, például, hogy működésük megfelel az emberi jogi és környezeti szabványoknak, például gyermekmunka kizárása, méltányos munkafeltételek biztosítása, környezeti hatások csökkentése. Bizonyos vállalati méret felett panaszkezelési rendszert is ki kell építeni, amely kiterjed egyes ESG-t érintő területekre is.
Szerződéses feltételek változása Ne lepődjön meg, ha a jövőbeni szerződésekben új ESG-specifikus záradékokkal találkozik. Ezek a záradékok előírhatják bizonyos fenntarthatósági sztenderdek betartását, adatszolgáltatási kötelezettségeket. A KKV-knak fel kell készülniük arra, hogy ezek a feltételek az üzleti kapcsolatok szerves részévé válnak, átláthatóvá kell tenniük a működésüket fenntarthatósági szempontból.
Ahelyett, hogy teherként tekintenénk ezekre a változásokra, tekintsünk rájuk lehetőségként! Az ESG megfelelés nem csupán a jogszabályok betartásáról szól, hanem a vállalat hosszú távú versenyképességének és ellenállóképességének növeléséről is. A felkészülés nem csupán költség, hanem támogatásokkal és versenyelőnnyel jár.
Hozzájutás új piacokhoz és szerződésekhez
Azok a KKV-k, amelyek időben alkalmazkodnak az ESG elvárásokhoz, versenyelőnyre tehetnek szert. Az ESG megfelelés egyre inkább alapvető elvárássá válik a beszállítói piacon és finanszírozói körökben. A fenntartható működés jobb esélyt ad számukra nagyvállalati beszállítói szerződések elnyerésére és hosszú távú partnerkapcsolatok kiépítésére, hiszen a nagyobb cégek szívesebben dolgoznak olyan partnerekkel, akik bizonyíthatóan fenntarthatóan működnek. EU-s partnerek sok esetben már most előnyben részesítik az „ESG-kompatibilis” beszállítókat. Emellett a korán lépő vállalkozások könnyebben megkülönböztetik magukat a piacon, és magukhoz vonzhatják az etikus, tudatos szemléletű ügyfeleket, akik értékelik a felelős beszállítói láncot. Az ESG kompetencia tehát egyfajta „zöld kártya”, amely megnyitja a kapukat a nagyobb, stabilabb üzleti lehetőségek felé.
Finanszírozáshoz és kedvezményekhez jutás
Egy erős ESG teljesítmény új finanszírozási forrásokat is megnyithat a KKV-k előtt. Napjainkban egyre több befektető és bank veszi figyelembe az ESG szempontokat, amikor döntéseket hoz. Megjelentek kifejezetten zöld befektetések, kedvezményes hitelek és támogatások a fenntartható projektekre. A bankok alacsonyabb kamatozást kínálhatnak ESG-besorolással rendelkező cégeknek, a befektetők szívesebben invesztálnak ESG jelentéssel/adatszolgáltatással, fenntarthatósági célkitűzésekkel rendelkező vállalkozásokba. Az ESG teljesítményt felmutató KKV-k könnyebben juthatnak zöld hitelekhez, támogatásokhoz és befektetésekhez, ami felgyorsíthatja a növekedésüket és fejlesztéseiket (bővebben a „Hogyan kell felkészülni a vállalatoknak a bankok fenntarthatósággal kapcsolatos adatszolgáltatási elvárásaira? – ASPA” cikkünkben).
Költséghatékonyság és innováció
A fenntarthatósági intézkedések gyakran egybeesnek a működési hatékonyság javításával. Az energia- és víztakarékossági megoldások bevezetése csökkenti a rezsiköltségeket, a hulladék minimalizálása pedig megtakarítást eredményez az anyagfelhasználásban. Az ESG szemlélet innovációra is ösztönöz: új, zöld termékek és szolgáltatások fejlesztése révén a KKV új piacokat hódíthat meg. A fenntartható megoldások utáni kereslet növekszik, így aki ebben élen jár, piacvezetővé válhat egy niche területen. Az ESG tehát nem csupán egy költségtényező, hanem egy „motor”, amely a vállalat fejlődését hajtja.
Reputáció és márkaérték növelése
A tudatos fogyasztók és üzleti partnerek értékelik a felelős cégeket, ami erősíti a vállalat márkáját. Egy proaktív ESG-stratégia javítja a cég hírnevét és bizalmat épít a partnerek, ügyfelek és a tágabb közösség szemében. A pozitív vállalati megítélés hosszú távon versenyelőnyt jelent: könnyebben vonz új ügyfeleket, tehetséges munkavállalókat, és válsághelyzetben is nagyobb bizalomra számíthat. A kockázatok is csökkennek, hiszen egy felelős cég kevésbé van kitéve botrányoknak, bírságoknak vagy hirtelen reputációs károknak. Az ESG így a kockázatkezelés eszköze is, amely növeli a vállalkozás ellenállóképességét a jövő kihívásaival szemben. Egy ESG-kompetens KKV vonzóbb lehet a tehetséges munkavállalók számára is, és növelheti a meglévő munkavállalók elkötelezettségét. Ki ne szeretne egy olyan cégnél dolgozni, vagy egy olyan cégtől vásárolni, amely felelősen gondolkodik a jövőről? Végül, de nem utolsósorban, egy olyan világban, ahol a klímaváltozás, az erőforráshiány és a társadalmi egyenlőtlenségek egyre nagyobb kihívást jelentenek, azok a vállalatok állnak jobban ellen, amelyek rezilienciája, alkalmazkodóképessége nagyobb. Az ESG minden jel szerint nem egy múló trend, hanem a jövő alapja.
Az Európai Unió vállalati fenntarthatósági szabályozására hatással vannak a globális trendek, amelyek különböző megközelítéseket alkalmaznak a világ egyes gazdasági régióiban. Ezek közül az egyik legfontosabb térség az Egyesült Államok. Nem csak azért, mert az ott zajló változások hatással lehetnek az európai szabályozásra, hanem azért is, mert számos nagyvállalat, KKV aktív gazdasági kapcsolatokat ápol amerikai vállalatokkal, vagy éppen annak leányvállalata.
Az USA-ban a szabályozási környezet fragmentáltabb, mint az EU-ban. Nincs egy egységes, átfogó ESG irányelv, mint a CSRD vagy a CSDDD. Azonban a Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelete (Securities and Exchange Commission, SEC) egyre inkább előírja a klímával kapcsolatos közzétételeket a nyilvánosan jegyzett vállalatok számára. Emellett egyes államok, mint például Kalifornia, saját klíma- és fenntarthatósági törvényeket vezetnek be. Bár a vállalati fenntarthatóság lassabban, de egyre erősebbé válik, és a jövőben várhatóan egyre több szövetségi szintű szabályozás várható.
Az USA-ban az ESG-t sokkal inkább a piaci erők és a befektetői nyomás hajtja. A nagy intézményi befektetők, mint a BlackRock vagy a Vanguard, egyre inkább elvárják a vállalatoktól a fenntarthatósági teljesítményük javítását és közzétételét. Ez a befektetői nyomás arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ESG stratégiákat dolgozzanak ki, és a beszállítói láncukban is érvényesítsék a fenntarthatósági elvárásokat. Számos nagy amerikai vállalat (pl. Walmart) ESG-adatbázisokat használnak beszállítói kiválasztáshoz – a magyar exportőröknek ezekkel is kompatibilisnek kell lenniük. Más amerikai vállalatok (pl. Apple) saját ESG programokat indítottak, amelyek a beszállítóikat is bevonják. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar KKV amerikai partnerekkel dolgozik, akkor valószínűleg hasonló ESG elvárásokkal fog szembesülni, mint az európai partnerek esetében.
A fő különbség az EU és az USA között az, hogy az EU sokkal inkább a „felülről lefelé” irányuló, jogszabályi megközelítést alkalmazza, míg az USA-ban inkább az „alulról felfelé” irányuló, piaci és befektetői alapú megközelítés dominál. Azonban a cél mindkét esetben ugyanaz: a fenntarthatóbb gazdaság megteremtése. A beszállítói lánc menedzsmentjének fontossága mindkét kontinensen egyre nagyobb hangsúlyt kap, hiszen a vállalatok felismerik, hogy a reputációs és működési kockázatok jelentős része a beszállítói láncban rejlik. Az amerikai vállalatok is egyre inkább felismerik, hogy a beszállítói láncuk fenntarthatósága kulcsfontosságú a saját ESG teljesítményük szempontjából. A „supply chain sustainability” egyre gyakoribb kifejezés az amerikai szakmai honlapokon és konferenciákon. Ez magában foglalja a beszállítók átvilágítását, a környezeti és társadalmi kockázatok felmérését, és a fenntarthatósági teljesítmény javítását célzó programok bevezetését. Az amerikai példák is azt mutatják, hogy a KKV-knak fel kell készülniük az ESG elvárásokra, függetlenül attól, hogy európai vagy amerikai partnerekkel dolgoznak.
Az ESG-be való befektetés a KKV-k számára kezdetben komoly kihívásnak tűnhet, de hosszútávon megtérül a fenntartható működésben rejlő előnyök révén. A KKV-k számára az ESG-megfelelés kihívásokat jelenthet a korlátozott erőforrások és szakértelem, a szabályozások komplexitása vagy a beszállítói lánc átláthatóságának hiánya miatt, de ezek kezelhetők. Íme néhány kulcsfontosságú lépés és megoldás, amelyek segíthetnek:
Helyzetfelmérés és priorizálás
Készítsen ESG helyzetfelmérést a vállalat gyengeségeiről/erősségeiről. Azonosítsa a legfontosabb ESG kockázatokat és lehetőségeket a saját működésében és a beszállítói láncában. A legjelentősebb hatások és kockázatok azonosításához jó támpontot adhat a CSRD ESRS kifejezetten KKV-k számára készült, úgynevezett VSME standardjában (EFRAG_VSME_Standard_hun.pdf) található indikátorok, vagy akár a hazai ESG törvény végrehajtásának részleteit tartalmazó 13/2024 (VIII. 15.) SZTFH rendelet 1. sz. mellékletében szereplő, fenntarthatósági kockázatelemzési kérdések.
Határozzon meg mérhető célokat, és készítsen az intézkedéseket tartalmazó akciótervet ezek elérésére. Az azonosított legjelentősebb kockázatok elkerülésére/csökkentésére és lehetőségek kiaknázására fogalmazzon meg konkrét intézkedéseket. Kezdetben célszerű alacsony költségű, de nagy hatású intézkedésekkel elindítani a folyamatokat. Kezdje például a könnyen javítható területekkel (pl. energiahatékonyság, adatkezelés). Az így keletkező költségmegtakarítást a későbbiekben felhasználhatja nagyobb költségű intézkedések megvalósítására.
Adatgyűjtés és mérés (digitalizáció)
Az adatok gyűjtése és mérése kulcsfontosságú. Vezessen be rendszereket az azonosított kockázatokhoz és kitűzött célokhoz kapcsolódó adatok gyűjtésére. Kezdje például az energia-, víz- és hulladékfogyasztás, és a munkahelyi balesetek nyilvántartásával. Érdemes karbonlábnyomot is számol(tat)ni akár vállalati, akár termék szinten, mert a CO2e (szén-dioxid-egyenérték) mértékegységben mért ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátás, vagy más néven karbonlábnyom az egyik leggyakrabban vizsgált mutató akár vevők, megrendelők vagy befektetők/pénzintézetek körében. (Erről bővebben a „Termékek környezeti hatása – életciklus elemzés, karbonlábnyom számítás” cikkünkben olvashat.)
A digitalizáció óriási segítséget nyújthat ebben. El lehet kezdeni szimplán egy Excel táblázattal, vagy komplexebb szoftvereket is lehet használni, amelyek automatizálják az adatgyűjtést és akár az önkéntes jelentéstételt is. A pontos adatok nem csak az esetleges adatszolgáltatási kéréseknek való megfeleléshez szükségesek, hanem a vállalati hatékonyság-növeléshez és a költségcsökkentéshez is.
Képzés és tudásfejlesztés
A sikerhez az egyik legfontosabb lépés a belső tudásfejlesztés. Képezze munkatársait az ESG alapjairól, a releváns jogszabályokról és a fenntarthatósági trendekről, hogy a fenntarthatóságban élenjárás hogyan járul hozzá a vállalat működéséhez és sikerességéhez. Egy jól informált csapat sokkal hatékonyabban tudja kezelni a felmerülő kihívásokat és azonosítani a lehetőségeket. A KKV-k számára javasolt alkalmanként ESG-képzést biztosítani a munkavállalóknak.
Szakértői segítség és együttműködés
Az ESG világ komplex, folyamatosan fejlődik és változik, és nem várható el, hogy minden KKV azonnal jól tájékozódjon benne. Ne habozzon szakértői segítséget igénybe venni! Egy külső szakértő friss perspektívát és naprakész tudást hozhat a céghez. Ne feledje, partnerei is érdekeltek abban, hogy a vállalat megfeleljen az ESG elvárásoknak. Kezdeményezzen párbeszédet velük, kérdezze meg, milyen elvárásaik vannak, és milyen támogatást tudnak nyújtani. Sok nagyvállalat kínál képzéseket vagy iránymutatásokat a beszállítóinak, hogy segítsék őket a megfelelésben. Kérdezze meg fő partnereit, milyen ESG adatra van szükségük!
Támogatások és finanszírozás igénybevétele
Keressen állami támogatásokat, zöld hiteleket és az EU Zöld Megállapodás keretében elérhető, kedvezményes finanszírozást az ESG programjaihoz.
Fokozatos megvalósítás és proaktív jogszabálykövetés
A fenntarthatóságot célszerű fokozatosan bevezetni. Kezdetben érdemes az egyszerűbb intézkedésekkel kezdeni, majd anélkül, hogy túlterhelné a vállalkozást, folytatni a komplexebb ESG projektekkel. Fontos, hogy a KKV-k naprakészen kövessék a szabályozások változásait, és idejében alkalmazkodjanak, hogy elkerüljék a lemaradást. Ebben külső szakértő is segíthet.
Technológiai megoldások Számos technológiai megoldás létezik, amelyek segíthetnek az ESG megfelelésben. Gondoljunk például az energiahatékony berendezésekre, a megújuló energiaforrásokra, a hulladékkezelési rendszerekre, vagy az intelligens épületirányítási rendszerekre. Ezek a beruházások hosszú távon megtérülnek, és hozzájárulnak a fenntarthatóbb működéshez. Digitális eszközöket lehet használni a lánc átláthatóságának növelésére.
Az ESG nem luxus, hanem útlevél

A fenntarthatósági szabályozások és piaci elvárások egyre intenzívebbé válnak, és a magyarországi KKV-k sem maradhatnak ki a fenntarthatósági átalakulás folyamatából. A CSRD, a CSDDD, a magyarországi ESG törvény, az EU Taxonómia, a CBAM és az EUDR mind-mind azt jelzik, hogy a beszállítói láncban való megfelelés elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez. A magyar KKV-k számára a fenntarthatósági megfelelés már nem választás kérdése. Nagyvállalati partnerek, hitelintézetek és befektetők ESG kérdőívei és auditjai elkerülhetetlenek. A KKV-kat a beszállítói láncban való részvételük miatt közvetetten érintik a fenti szabályozások.
Az ESG kompetencia fejlesztése azonban nem csupán kötelező feladat, hanem óriási lehetőségeket is rejt magában: támogatások, versenyelőny, költségoptimalizálás érhető el. Versenyelőnyt biztosít a beszállítói piacon, új finanszírozási forrásokat nyit meg (zöld hitelek), csökkenti a kockázatokat (jogszabályi, reputációs), növeli a márkaértéket és a munkavállalói elkötelezettséget, valamint hosszútávú fenntarthatóságot és ellenállóképességet garantál.
A felkészüléshez szükség van egy stratégiára: el lehet kezdeni a munkát egy egyszerű helyzetfelméréssel, prioritások felállításával, fokozatos ESG rendszer felépítésével. Mérés és adatgyűjtés, digitális alkalmazások, edukáció, szorosabb együttműködés a partnerekkel, szükség esetén külső szakember igénybevétele, proaktivitás a jogszabályok és technológiai megoldások alkalmazásában.
Azok a KKV-k, amelyek már ma stratégiai prioritásként kezelik az ESG megfelelést, a jövő nyertesei lehetnek – erősebb üzleti kapcsolatokkal, stabil növekedéssel és jobb hírnévvel számolhatnak a fenntarthatósági átalakulás során. Ha a KKV-k és a nagyvállalatok együttműködnek, közösen érhetnek el pozitív változást a gazdaságban és a környezetben. Ne habozzon, kezdje el a felkészülést még ma – az ASPA Kft. szakértőként áll rendelkezésére ezen az izgalmas úton!
Nem azért, mert „zöldnek” kell lenned, hanem mert üzletet akarsz kötni holnap is!
