Tapasztalt szakembergárdánkkal környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtunk, amelyek segítenek a környezeti hatások csökkentésében, a környezeti jogszabályoknak való megfelelésben, ezzel a fenntarthatóság előmozdításában.
Szolgáltatásaink
- környezetvédelmi felülvizsgálat, hatásvizsgálat elkészítése;
- klímakockázati- és éghajlatváltozási sérülékenység vizsgálat;
- körforgásos gazdasággal kapcsolatos tanácsadás
Mi a környezetvédelmi felülvizsgálat?
A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szól. A rendelet a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján készült, és azokra a tevékenységekre terjed ki, amelyek jelentős környezeti hatással bírnak. A rendelet részletesen szabályozza, hogy mely tevékenységek esetében szükséges környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, és milyen feltételek mellett lehet egységes környezethasználati engedélyt szerezni.
Környezetvédelmi felülvizsgálat készítése az alábbi esetekben szükséges:
- Engedély lejárata: Ha a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély (IPPC engedély) lejárt és a tevékenységet továbbra is folytatni szeretnék.
- Ötévente: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység folytatása során ötévente.
- Jelentős módosítás: Az engedélyezett tevékenység jelentős módosítása esetén.
- Technikai változás: Az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás miatt új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges.
- Biztonsági követelmények: Ha a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli.
- Környezetterhelés: Ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja.
A teljes körű környezetvédelem felülvizsgálata a következő területeket foglalja magában:
- Technológiák ismertetése: Az alkalmazott technológiák bemutatása és a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének értékelése.
- Környezethasználat bemutatása: A tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatása, beleértve az anyagforgalmat, a be- és kiszállítást, a hulladék- és szennyvízkezelést.
- Környezeti kockázatok: A potenciális meghibásodások és környezeti katasztrófák esetén a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározása.
- Megelőző intézkedések: A környezetveszélyeztetés megelőzése és a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések, valamint a tevékenység felhagyása utáni teendők ismertetése.
Mi a környezetvédelmi hatásvizsgálat?
A hatásvizsgálat célja a tervezett beruházás környezeti hatásainak meghatározása és a környezethasználat feltételeinek megállapítása.
A környezeti hatásvizsgálat eljárás minden esetben szükséges azoknál a tevékenységeknél, amelyeket a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete sorol fel. Amennyiben a tevékenység a 3. számú melléklet hatálya alá tartozik, a hatóságnak egyedileg kell eldöntenie a környezeti hatásvizsgálat szükségességét.
Mielőtt egy tevékenység megkezdésére sor kerül, a tevékenységet végzőnek elő kell készíttetnie egy környezeti hatástanulmányt, amely tartalmát a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklete szabályozza. A tanulmányt megfelelő szakértői engedéllyel rendelkező szakemberek készíthetik.
A környezetvédelmi hatásvizsgálati folyamat a környezethasználó kérelmére indul, és a lebonyolításra az illetékes hatóságnak legfeljebb 90 nap áll rendelkezésére.
- Amikor a vizsgálat megkezdődik, a hatóság nyilvános közleményt ad ki a folyamat elindításáról, valamint értesíti az érintett település jegyzőjét és csatolja a beküldött dokumentációt, hogy az érintett polgárok értesüljenek a vizsgálatról és kifejthessék véleményüket a tervezett tevékenységgel és annak hatásaival kapcsolatban.
- A folyamat során a hatóság bevonja az érintett szakhatóságokat és megszervezi a közmeghallgatást. A környezeti hatástanulmányban vizsgálni kell a tevékenység nélküli alaphelyzetet, és a meglévő műszaki tervek alapján előre jelezni kell a tevékenység várható környezeti hatásait (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, és a környezeti elemek rendszereire) az építési, üzemeltetési és a lezárási időszakban.
- A környezeti hatásvizsgálati eljárás eredményeként a kijelölt hivatal döntést hoz az előterjesztett környezeti hatásvizsgálati jelentés tartalma, a szakhatóságok megállapításai, valamint az érintett felek észrevételei alapján. A hivatal dönthet a környezetvédelmi engedély kiadásáról vagy elutasításáról.
- Az engedély kiadását megtagadják, ha a tervezett projekt megvalósítása akadályozza:
- A Nemzeti Környezetvédelmi Program meghatározott ökológiai célkitűzéseinek elérését;
- Magyarország nemzetközi egyezményekben vállalt környezeti vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.
- Sikeres hatásvizsgálati eljárás esetén a környezetvédelmi engedély kiadásra kerül, amely előírja azokat az intézkedéseket, amelyek a károsító környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére és megszüntetésére vonatkoznak.
Környezetvédelmi felülvizsgálat és hatásvizsgálat, valamint a fenntarthatósági jelentés kapcsolata
A környezetvédelmi felülvizsgálat és hatásvizsgálat, valamint a fenntarthatósági jelentés között szoros kapcsolat áll fenn. A környezetvédelmi felülvizsgálat és hatásvizsgálat során azonosított környezeti hatások és intézkedések, fontos információkat szolgáltatnak a vállalat fenntarthatósági teljesítményéről és fejlesztési lehetőségeiről.
A fenntarthatósági jelentés készítése során megvizsgáljuk a környezetvédelmi jelentések tartalmát is, és összehasonlítjuk azt a vállalat jelenlegi működésével. Amennyiben eltérést tapasztalunk felhívjuk a környezetvédelmi terület felelősének figyelmét a tapasztalt nem megfelelőségre.
Mi a klímakockázati vizsgálat lényege?
A klímakockázati vizsgálat lényege során felmérjük, hogy a vállalat mennyire van kitéve az éghajlatváltozás különböző hatásainak, és ezek hogyan befolyásolhatják a vállalat működését, hosszú távú fenntarthatóságát. A klímakockázati vizsgálat során javaslatokat teszünk, hogy a vállalat hogyan tud alkalmazkodni a fizikai kockázatokhoz, mint például az extrém időjárási eseményekhez, vagy a vízhiányhoz A klímakockázati vizsgálat lehetőséget ad arra, hogy a vállalat felismerje és mérsékelje az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat.
A klímakockázati vizsgálatot a NaTér-ben szereplő klímamodellek szerint végezzük, figyelembe véve a hazai módszertant
A klímakockázati- és éghajlatváltozási sérülékenység vizsgálat magában foglalja:
- az éghajlatváltozás fizikai és átmeneti kockázatainak elemzését,
- a vállalat éghajlatváltozási sérülékenységének és alkalmazkodóképességének értékelését,
- az éghajlatváltozási stratégia és cselekvési terv kidolgozását,
- az éghajlatváltozási kockázatok kezelését és csökkentését.
A klímakockázati- és éghajlatváltozási sérülékenység vizsgálat célja a vállalat éghajlatváltozási rezilienciájának növelése, az éghajlatváltozási kockázatok kezelése, adaptációs mechanizmusok kialakítása.
A klímakockázati vizsgálatot a NaTér-ben szereplő klímamodellek szerint végezzük, figyelembe véve a hazai módszertant („Útmutató projektek klímakockázatának értékeléséhez és csökkentéséhez”, „Részletes Módszertani leírás a klímakockázati útmutatóhoz”, Útmutató az infrastrukturális projektek éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatának elvégzéséhez 2021-2027 című útmutató).
Mihez lehet szükséges a klímakockázati vizsgálat?
Klímakockázati elemzés nem csak a már említett a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet szerint végzett hatásvizsgálatban szükséges, hanem az új infrastrukturális projektek, mint például hidak, utak, és energia létesítmények stb. esetén is szükséges figyelembe venni a hosszú távú éghajlati hatásokat, ennél fogva az infrastrukturális pályázatoknak is kötelező mellékletét képezi. Továbbá az EU taxonómiai rendelet éghajlatváltozással kapcsolatos technikai segédletében is számos tevékenység esetében előírt feltétel.
Ezen kívül klímakockázati elemzés szükségessé válhat:
- Vállalati kockázatkezelésnél: A vállalatok gyakran végeznek klímakockázati elemzéseket, hogy azonosítsák és kezeljék az üzleti tevékenységükre gyakorolt potenciális éghajlati hatásokat, mint például szállítási lánc zavarok vagy energiaellátási kérdések.
- Várostervezésnél és építészetnél: A városok és épületek tervezésekor fontos figyelembe venni az éghajlati kockázatokat, mint hőhullámok, intenzív felhőszakadások és jégesők stb.
- Pénzügyi szektorelemzésnél: Bankok, biztosítótársaságok és befektetési alapok klímakockázati elemzéseket végeznek, hogy értékeljék a klímaváltozásból származó pénzügyi kockázatokat az eszközeikre és befektetéseikre nézve.
- Mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság esetében: Az időjárási és éghajlati változások hatásainak előrejelzésére a mezőgazdasági termelésre, az élelmiszerláncra és az élelmiszerellátás biztonságára.
- Energiaiparnál: Az energiatermelők és szolgáltatók klímakockázati elemzéseket végeznek, hogy felkészülhessenek az éghajlatváltozás hatásaiból származó kihívásokra, például erőművek hatékony működésének biztosítása szélsőséges időjárási körülmények között.
- Vízgazdálkodás esetében: Vízforrások és rendszerek kezelése érdekében, hogy megértsük és kezeljük az éghajlatváltozás hatásait a vízminőségre és -mennyiségre, valamint megvizsgáljuk a vizek mennyiségi elérésének feltételeit a különböző éghajlati események kapcsán.
- Egészségügynél: Az egészségügyi rendszerek és szolgáltatások felkészültsége az éghajlatváltozásból származó közegészségügyi kockázatok kezelésére, mint például hőség, újonnan megjelenő kórokozók, vagy szennyező anyagok koncentrációinak változása.
- Politikai döntéshozatal és szabályozás kapcsán: Kormányzati és nemzetközi szervezetek igényelhetnek klímakockázati elemzéseket a politikák és szabályozások kialakításához és végrehajtásához, amelyek célja a klímaváltozás hatásainak mérséklése és az alkalmazkodás elősegítése.
- Ingatlanfejlesztéseknél: Az ingatlanfejlesztők, befektetők és tulajdonosok számára, hogy értékeljék az ingatlanok kitettségét a klímaváltozási kockázatoknak.
- Természeti erőforrások kezelése érdekében: A természeti erőforrások fenntartható kezelése érdekében figyelembe kell venni az éghajlatváltozás potenciális hatásait.
Mit jelent a körforgásos gazdálkodás, mint fogalom?
A körforgásos gazdálkodás (vagy körforgásos gazdaság) egy olyan rendszer, amely minimalizálja a hulladék képződését és maximalizálja az erőforrások újrafelhasználását. Ennek érdekében a hagyományos „kivesz, elkészít, használ, eldob” lineáris gazdasági modell helyett a „csökkent, újrahasznál, újrahasznosít” körforgásra épít.
Célja egy fenntarthatóbb gazdasági rendszer kialakítása, amely csökkenti az emberi tevékenység ökológiai lábnyomát és támogatja a környezetvédelem iránti törekvéseket a jövő generációi számára.
A körforgásos gazdaság alapelvei a következők:
Hulladék és szennyezés megszüntetése:
Tervek és folyamatok kialakítása, melyek megelőzik a hulladék és szennyező anyagok keletkezését minden szakaszban, a tervezéstől a termelésig és a fogyasztásig.
Erőforrások körforgása:
Az anyagok és termékek folyamatos használatban tartása a termékek élettartamának meghosszabbítása által, így minimalizálva a nyersanyagok kitermelését és az eldobott hulladék mennyiségét. Ez magában foglalja az újrahasználatot, újrahasznosítást és felújítást.
Természetes rendszerek regenerálása:
A természeti erőforrások, például a talaj és a víz regenerálódásának elősegítése azáltal, hogy a szerves lebomló hulladékokat visszaforgatunk a természetbe, ezzel valamivel fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazunk.
A körforgásos gazdálkodás megvalósítása számos gyakorlati lépést foglal magában, többek között a:
- Terméktervezést: Olyan termékek tervezését és gyártását, amelyek tartósak, könnyen javíthatók és szétszerelhetők, hogy alkatrészeiket újra fel lehessen használni vagy újra lehessen hasznosítani.
- Új üzleti modelleket: Termékek bérlése vagy használati jogának értékesítése ahelyett, hogy azokat azonnal eladnák (pl. szolgáltatásként nyújtott termékek, eszközkölcsönzés)
- Gyártás és logisztika optimalizálását: Anyaghatékonyság növelése, energiatakarékos technológiák alkalmazása, valamint az ellátási láncok és logisztikai folyamatok optimalizálása az anyagok és energia felhasználásának csökkentése érdekében.
- Újrahasznosítást és újrafeldolgozást: Hatékony rendszerek kialakítása az anyagok újrahasznosítására és újrafeldolgozására, biztosítva, hogy a hulladékok értékes nyersanyagokká alakuljanak.
Miben tudunk közreműködni?
A körforgásos gazdasággal kapcsolatos tanácsadás célja a vállalat termelékenységének és versenyképességének javítása, a környezeti hatások csökkentése, és a fenntarthatóság előmozdítása.
A körforgásos gazdasággal kapcsolatos tanácsadás során segítünk a vállalatoknak a körforgásos gazdaság elveinek és gyakorlatainak bevezetésében, amelyek a termékek, anyagok, és erőforrások értékének megőrzésére és növelésére törekszenek.
A körforgásos gazdasággal kapcsolatos tanácsadás magában foglalja
- a vállalat termék- és szolgáltatásportfóliójának felülvizsgálatát,
- a körforgásos gazdasági üzleti modellek és innovációk kialakítását,
- a körforgásos gazdasági megoldások bevezetését és implementálását,
- a körforgásos gazdasági teljesítmény mérését és jelentését,
- és a körforgásos gazdasági tanácsadást.